Aggteleki-karszt

A Baradla-Domica barlangrendszer nemcsak a t�rs�gnek, de haz�nknak is legkiemelked�bb barlangtani �rt�ke, hossza �s cseppk�d�szes�ge alapj�n a m�rs�kelt �g�v legjelent�sebb barlangj�nak tekinthet�.

Megk�zel�t�s: Budapestr�l a 3-as �ton k�tf�lek�ppen mehet�nk: Miskolcn�l a 26-os, majd Saj�szentp�tern�l a 27-es �tra kell let�rni, err�l �gazik el az �t Aggtelek-J�svaf� ir�ny�ba. Vagy: mehet�nk a Hatvan (21-es �t)- Nagyb�tony (23-as, 25-�s �t)-�zd-Ser�nyfalva-Aggtelek �tvonalon.

Az Aggteleki Nemzeti Parkot els�sorban az �lettelen term�szeti �rt�kek, a felsz�ni form�k �s a barlangok v�delme �rdek�ben hozt�k l�tre 1985-ben. Ter�let�nek 75%-�t lombhullat� erd�k bor�tj�k. Mozaikszer�en elhelyezked� tiszt�sok, sziklagyepek, k�kib�v�sos hegyoldalak biztos�tanak �letteret az �rt�kes n�v�nyeknek, a gazdag rovarvil�gnak �s a ter�leten el�fordul� t�bb mint 220 mad�rfajnak.

A Nemzeti Park viszonylag kis ter�let�n (k�zel 20 000 ha) t�bb mint 200 kisebb-nagyobb barlang tal�lhat�.

A karsztvid�k �s egyben Magyarorsz�g leghosszabb barlangja a Baradla-barlang, melynek �sszhossz�s�ga az oldal�gakkal egy�tt 25 km. Ennek egy 5,6 km-es szakasza Szlov�kia ter�let�n fekszik �s Domica n�ven ismert. A barlang kb. 230 milli� �ves k�z�p-tri�sz kor� m�szk�ben alakult ki. Kialakul�s�nak kezdet�t a f�ldtani adatok alapj�n kb. 2 milli� �vvel ezel�ttre tehetj�k. A patakok vizei a m�szk� reped�srendszer�be ker�lve old� �s koptat� hat�sukkal t�g�tott�k a hasad�kokat, lassan l�trehozva a mostani j�ratokat. A csepeg� vizek m�sztartalm�nak kicsap�d�s�val keletkezett v�ltozatos nagys�g�, sz�n� �s form�j� cseppk�vek d�sz�tik a j�ratokat. A cseppk�vek megmozgatt�k a felfedez�k �s l�togat�k fant�zi�j�t. �gy sz�lettek az olyan besz�des fant�zianevek, mint a S�rk�nyfej, Tigris, Any�snyelv, Oszlopok csarnoka vagy az �ri�sok terme. A r�g�szeti felt�r�sok sor�n tal�lt sz�mtalan lelet bizony�tja, hogy m�r az �skor embere is ismerte, s�t lakhely�l haszn�lta a Baradl�t.

Ugyancsak l�togathat� a hidrol�giai jelent�s�g� Vass Imre, valamint a l�g�ti megbeteged�sben szenved�k gy�gy�t�s�ra alkalmas B�ke-barlang. A barlangokat 1, 2, 5 vagy 7 �r�s vezetett t�ra keret�ben lehet bej�rni Ezek Aggtelekr�l �s J�svaf�r�l indulnak. A Baradla-barlang kiv�l� akusztik�j�, kiv�teles sz�ps�g� Hangversenyterm�ben rendezett komoly- �s k�nny�zenei barlang koncertek k�l�nleges �lm�nyt ny�jtanak a l�togat�knak.

A felsz�nen jelzett t�ra�tvonalak vezetnek. Az �ko-, botanikai, illetve zool�giai t�r�k keret�ben a karsztfelsz�n �rt�keivel, f�bb n�v�nyt�rsul�saival, �l�helyeivel, a hagyom�nyos t�jhaszn�lattal, a falusi �letm�ddal, gazd�lkod�ssal, ipart�rt�neti �s kult�rt�rt�neti eml�kekkel, illetve a m�g fellelhet� n�pszok�sokkal, hagyom�nyokkal �s mesters�gekkel ismerkedhet meg a l�togat�. Az Aggtelek �s J�svaf� k�z�tti 7 km-es �t a Baradla-tan�sv�ny; s�rga s�v jelzi, id�ig�nye kb. 3 �ra. A J�svaf� k�r�li 9 km-es Tohonya-Kuriszl�n tan�sv�ny megt�tel�hez mintegy 6 �ra sz�ks�ges. Az Als�-hegyi Zsombolyos tan�sv�nyt feh�r k�rben piros "T" bet� jelzi.

Aj�nlott kir�ndul�sok:

A term�szeti �rt�kek mellett r�g�szeti �s kult�rt�rt�neti �rdekess�gekkel is szolg�l a k�rny�k. Rudab�nya mellett a 10-12 milli� �ves lignitr�tegb�l el�emberlelet (Rudapithecus) ker�lt el�. Itt tal�lhat� Magyarorsz�g egyik legjelent�sebb b�ny�szatt�rt�neti gy�jtem�nye, az �rc- �s �sv�nyb�ny�szati M�zeum. A telep�l�s k�s� g�tikus h�romhaj�s reform�tus temploma a XIV-XV. sz�zadban �p�lt.

A v�lgyekben a k�z�pkorra jellemz� telep�l�sform�t �rz� egy utc�s falvak b�jnak meg. T�bb k�z�l�k templom�r�l nevezetes. A XII. sz�zadb�l val� Szalonna �s Tornaszentandr�s temploma. Ez ut�bbi egyed�l�ll� �rdekess�ge, hogy nem egy, hanem k�t f�lk�r�v� szent�lye, azaz ikerapszisa van.

A n�pi mesters�gek ir�nt �rdekl�d�k felkereshetik H�dv�gard�n a Foncsika n�pi sz�v�m�helyt, G�m�rsz�l�s�n a k�zel sz�z�ves g�pekkel m�k�d� gyapj�feldolgoz�t �s a m�zeskal�cs-d�szt�rgyk�sz�t� m�helyt.

(Forr�s: www.anp.hu)