(Ehhez az �r�somhoz aj�nlom az �rorsz�g-linkek-en bel�l a Helyi t�rk�pek linkre kattintva el�rhet� oldalt, ahol zoomolhat� Dublin t�rk�pet lehet tal�lni.) 

Az orsz�g keleti r�sz�n, az �r-tenger partj�n fekszik az �r K�zt�rsas�g f�v�rosa, melyet egykoron a vikingek alap�tottak. Nev�nek eredete 841-ig ny�lik vissza. Ekkor ugyanis az �rorsz�gba �rkezett d�nok a Liffey (Dublin foly�ja) d�li partj�n�l egy �j v�rost alap�tottak. Dubh Linn-nek nevezt�k el, ami fekete foly�t (tavat) jelent.

  Dublin 1, 1 milli� lakos�val az orsz�g legnagyobb v�rosa, de az �rek „nagy falunak” is titul�lj�k. Kedves, hangulatos v�ros. A kisebb utc�knak �pp �gy megvan a hangulatuk, mint a belv�rosi nagy bev�s�rl� �s s�t�l�utc�knak. A belv�rosban a Liffey ment�n rengeteg pub sorakozik, sok �zlet van az O’ Connell Street-en a foly�t�l �szakra �s a Grafton Street-en a Liffeyt�l d�lre.

  K�pzeletbeli v�rosn�z� s�t�nkat kezdj�k az O’ Connell h�dn�l �s az azonos nev� eml�km�n�l, mely a modern �r t�rt�nelem esem�nyeire eml�keztet.

  �szak fel� s�t�lva a k�zponti postahivatal �p�let�t, majd James Joyce szobr�t l�thatjuk.

  Nyugat fel� tov�bb s�t�lva, majd visszafel�, d�lre indulva �jra a Liffey-hez �r�nk, ahol m�r egy m�sik, az 1816-ban megnyitott Half Penny h�dr�l csod�lhatjuk meg a v�rost.

  A foly� ment�n egy hosszabb s�t�val el�rj�k a Four Courts-ot, a b�r�s�g �p�let�t.

D�lre indulva �jra �t a foly�n a viking illetve k�z�pkori v�rosr�szbe �r�nk. Tov�bb s�t�lva Szent Patrick katedr�lishoz �r�nk. A sz�kesegyh�z a 13. sz�zadban �p�lt.