�kor

A Kr. e. II. sz�zad k�zep�t�l jelennek meg e t�rs�gben a r�mai h�d�t�k, s a Duna a r�mai kori Pannon tartom�ny term�szetes hat�rvonal�t jelentette. Az �tkel�helyeken a birodalmat v�d� katonai t�borok �p�ltek, a l�gi�s t�borok mellett pedig polg�rv�rosok alakultak ki. K�z�l�k az egyik legjelent�sebb, Aquincum - a mai �buda ter�let�n - a Kr. u. 103-ban kett�osztott Pannonia tartom�ny k�z�l Als�-Pannonia sz�khelye. A polg�rok k�b�l �p�tett�k h�zaikat, f�rd�iket; sz�rakoz�saikr�l az amphite�trum, biztons�gukr�l pedig a r�mai katonas�g gondoskodott.

Az �lland�sul� barb�r t�mad�sok miatt a r�maiak a Duna t�ls� partj�n is er�d�t �p�tettek, s �gy Pest alapjait is megvetett�k. A k�l�nb�z� barb�r n�pcsoportok fegyveres bet�r�sei miatt a birodalom e keleti hat�rvonal�t gyakran l�togatt�k a cs�sz�rok. A IV. sz�zad k�zep�t�l er�s�d� g�t-hun bet�r�seket azonban a gyeng�l�, majd sz�tes� r�mai birodalom katonai ereje nem volt k�pes visszaverni, �gy elhagyt�k Pannoni�t, sz�mos �p�tm�nyt h�trahagyva.

Aquincum polg�rv�rosa

Az �budai sziget �szaki cs�cs�val szemk�zt fekvõ, forr�sokban gazdag ter�leten az 1. sz�zad v�g�rõl �s a 2. sz�zad elej�rõl sz�rmaznak az elsõ telep�l�snyomok.

A kezdetben falusias szerkezetû telep�l�s f�b�l �s agyagb�l k�sz�lt �p�tm�nyeit a 2. sz�zadban v�ltott�k fel a kõ�p�letek. A telep�l�s szerkezet�t ekkor m�r a tudatos v�rosrendez�si elvek alak�tott�k. A v�ros 124 k�r�l �n�ll� k�zigazgat�si egys�gk�nt mûk�d�tt, k�s�bb (194-ben) colonia rangot kapott. A 2.-3. sz�zad fordul�j�n �rte el a v�ros legnagyobb kiterjed�s�t, lak�inak sz�ma 10-12000-re becs�lhetõ. Jellegzetes �p�t�szeti elemei - a v�zvezet�k pill�rek, az amfite�trum �s a v�rosfal n�gysz�ge - a mai napig a v�rosk�p meghat�roz� elemei.
Az aquincumi polg�rv�ros kb. egyharmad�t mutatja be a m�zeum k�r�l elter�lõ r�g�szeti park. A jelenleg l�that� alaprajzok z�mmel a 2-3. sz�zad fordul�j�nak �llapot�t t�kr�zik: a v�ros f�ruma �s k�rzete (a cs�sz�rkultusz szent�lye, a basilica, a nagy k�zf�rdõ) a v�ros d�lkeleti �s �szaki r�sz�ben k�zmûves lak�sok, mûhelyek (kelmefestõ, bronz�ntõ) helyezkedtek el. T�volabb j�m�d� polg�rok, v�rosi tiszts�gviselõk d�szes lak�h�zai �p�ltek, h�ziszent�llyel, mag�nf�rdõvel. A v�rost ipari �vezet vette k�r�l (fazekas m�helyek).

Polg�rv�rosi amfite�trum

Aquincum k�t amfite�truma k�z�l a kisebbik, az un. polg�rv�rosi amfite�trum a v�ros �szaki fal�n k�v�l helyezkedik el.
A 2. sz�zad k�zep�n m�r mûk�dõ �p�tm�nyt a 3. sz�zad folyam�n t�bbsz�r fel�j�tott�k. Szerkezete alapj�n a szinte k�ralaprajz�, a f�ldamfite�trumok k�r�be sorolhat�.

A lel�t� kõpadjai n�melyik�be a p�holy egykori tulajdonos�nak nev�t is belev�st�k.

A r�szben fedett lel�t�kra k�lsõ r�mp�n juthatott a mintegy 6-7000 fõnyi k�z�ns�g.

Az ar�n�t 3 m�ter magas p�diumfal vette k�rbe. Az amfiteatrumban k�l�nf�le sportversenyeket �s gladi�tork�zdelmeket rendeztek. Mivel ennek az �p�letnek volt a v�rosban a legnagyobb befogad�k�pess�ge, komolyabb jelentõs�gû k�z�gyekhez is haszn�lt�k. Itt tartott�k a politikai gyûl�seket, a v�rosi �nneps�geket, a cs�sz�r l�togat�sa alkalm�val sorra ker�lõ besz�deket.
Az amfite�trum mellett emelkedett a gladi�torlaktanya, �s itt �ll�tottak szent�lyt az amfite�trumi j�t�kok istenn�j�nek, Nemesisnek.

Katonav�rosi amfite�trum

A katonav�rosi amfite�trumnak ellipszis form�ja van. Itt is tal�lhat� egy szent�ly (Nemesis istenn�nek szentelt), melyben feliratos olt�rk�vek �lltak.
Mint a t�bbi dunavid�ki k�rsz�nh�z, a katonav�rosi is a f�ldamfite�trumok csoportj�ba tartozik.

A n�zõt�r az arena k�r�l emelt f�ldt�megen helyezkedett el. Csak kis r�sze �p�lt k�b�l.

A 10-13 ezer n�zõ befogad�s�ra alkalmas.

V�zvezet�k - Aquaeductus

A jelenlegi R�mai Strandf�rdõ ter�let�n ma is mûk�dõ gy�gyvizû forr�sok t�pl�lt�k a mintegy 5 km hossz� v�zvezet�ket. Ez szolg�ltatta a foly�vizet nemcsak a polg�rv�ros, de a l�giot�bor �s a katonav�ros lak�i sz�m�ra is.
A v�zvezet�k rendszer kiindul�pontja egy, a nymph�knak szentelt liget volt, ahol a felsz�nre t�rõ forr�sok (eddig 14 forr�st ismer�nk) f�l� c�l�p�k�n �ll� k�th�zakat emeltek a 2. sz�zad elej�n. A forr�svizet terrakotta ed�nyekben fogt�k fel �s kivezetõ csatorn�kon kereszt�l medenc�kbe juttatt�k. (A ter�letrõl sz�rmaz� olt�rk�vek tan�skodnak a vizet fakaszt�, gy�gy�t� �s oltalmaz� istens�geknek bemutatott �ldozatokr�l.)
A forr�sokb�l �sszegyûjt�tt vizet bolt�vekkel �sszek�t�tt, pill�reken nyugv� f�ld feletti v�zvezetõ rendszerbe nyomt�k, ahol a rendszer enyhe lejt�se biztos�totta a folyamatos �raml�st.

A v�zvezet�k a v�roson bel�li t�bb mint 200 m�teres szakasz ut�n a d�li v�rosfalat �tl�pve vezetett tov�bb a katonav�ros ir�ny�ba.
A v�zv�tel a k�l�nb�zõ szakaszokon a v�zvezet�k mell� �p�lt eloszt� �s t�rol�tart�lyokb�l t�rt�nhetett.