Budapest Magyarország fővárosa. A város a Duna két oldalán terül el, jobb partján, nyugaton Buda és Óbuda, bal partján, a keleti oldalon pedig Pest található. Területe kb. 525 km².
A három városrész 1873-ban egyesült Budapest néven, az erre emlékeztető Centenáriumi emlékmű a Margit-sziget déli, Margit-híd felé eső végén látható.

Budapesten a 2001-es népszámlálási adatok szerint megközelítőleg 1.778.000-en élnek, ami az ország teljes lakosságának megközelítőleg 17,5%-a.

A város 23 kerületre oszlik, melyből az I., a II., a III., a XI., és a XII. Budára,  a XXI. a Csepel-szigetre, a többi Pestre esik.

A pesti oldal lényegében síkság, nagyobb része 100-150 m között fekszik, a budai oldal felszínét a Budai-hegység teszi változatossá, magassága 100-250 m között változik, legmagasabb pontja a dachsteini mészkőből álló János-hegy (529 m). A Budai-hegység részei: a Hármashatár-hegy (497 m), a János-hegy, a Nagy-Kopasz és a Nagy-Szénás hegycsoportja valamint a Tétényi- és a Sóskúti-fennsík vidéke.  A budai Várhegy magassága 167 m, tetejét kb. 10 m vastag édesvízi mészkőréteg alkotja, melynek alján több mint 200 barlang ürege oldódott ki. Budán található még a dolomit alapú Sváb-hegy, a Széchenyi-hegy, az Isten-hegy, az Orbán-hegy valamint a Sas-hegy, melyet geológiai és növénytani érdekességei miatt védetté nyilvánítottak. A Gellért-hegy 235 m magas, hozzá tartozik a Kis-Gellérthegy (168 m) és a Nap-hegy (160 m).

A Duna, mely Európa második legnagyobb folyója, normális vízállásnál 96,5 m-re van a tengerszint felett. Átlagosan 300-400 m széles, legkeskenyebb pontján, a Gellért-hegynél 285 méter. Budapesti szakasza 28 km, a két partot 9 híd köti össze, Budapest területén három szigetet alkot: az Óbudai-szigetet 108 ha, a  Margit-szigetet 96,5 ha és a Csepel-szigetet, melynek a városhoz tartozó területe 2610 ha. Fővárosunk területén természetes állóvíz csak egy van, a Lukács fürdő melletti kis Malom-tó. Mesterséges tavaink: a Városligeti-tó, a margitszigeti japán-kert tava, a Kosztolányi Dezső tér melletti ún. Feneketlen-tó és az Orczy-kert tava. Budapesten 123 hévforrás fakad, melyek naponta 70 millió liter vizet adnak.

Budapesten a napsütéses órák száma évente több mint 2000, ebből a nyári félévre több mint 1500 óra jut. Az évi középhőmérséklet 11°C, a legmelegebb hónap a július (22°C) a leghidegebb a január (-1,1°C). Az eddig mért maximum 39,5°C, a minimum pedig -23,4°C volt.

Budapest az egyik legszélvédettebb európai főváros.

Az évi csapadékmennyiség átlag 611 mm. A Budai-hegységben 650-680 mm, a pesti oldal külső területein azonban már csak 550 mm.