20. Tétel: Mutassa be a falusi turizmus jellemzőit! Ismertesse a falusi turizmus hazánk gazdaságában betöltött szerepét, jelentőségét!
A falusi turizmus fogalom leggyakrabban olyan tevékenységet takar, ahol a turista a város zajától messze, tiszta természeti környezetben megismerkedik a falusi életmóddal, a falusi szokásokkal és hagyományokkal, a tájjellegű ételekel és italokkal, egyszóval a vidék kultúrájával. Emellett a vendég bekapcsolódhat a házigazdák által folytatott mezőgazdasági tevékenységbe., illetve a ház körüli munkákba is. A kiegészítő attrakciók sora igen változatos, a lovaglástól a történeti örökségek látogatásán át a természetjárásig.
A falusi turizmus esetén a turisták nemcsak a falusi, természetes környezetet keresik, hanem az ehhez fűződő emberi kapcsolatokat is, sokszor azért, hogy megismerjék származásuk helyét, a családi gyökereket, vagy egyszerűen a falusi életmódot, szokásokat, hagyományokat, a vidék kultúráját. A falusi turizmus komplex termék (melyben a szállás ugyan fontos, de korántsem a meghatározó elem, hiszen csak magáért a falun történ ő szállásért csak igen ritkán utaznak az emberek vidékre) vagyis „ programcsokorként” nem működik. Az egyes termékelemek összefogása, nemcsak egy-egy portán belül, hanem az település, sőt régió vállalkozói között is alapkövetelmény.
A falusi turizmus legnagyobb és legfontosabb célcsoportját a kisgyermekes családok képezik. A vendégek többnyire sokszínűséget, változatosságot igényelnek, olyan üdülést, amely a család, a különböző generációk minden tagjának hasznos és érdekes időtöltést biztosít. A harmadik generáció, az idősebb korosztályok körében a falusi turizmus szintén egyre népszerűbb termék. A falusi turizmusban emellett döntően a rövid, néhány napos tartózkodásra szorítkozó, speciális időtöltési lehetőséget kereső, esetleg speciális érdeklődésű vendégek fogadására kell felkészülni. A falusi turizmus leginkább a belföldi keresletre építő termék, a keresletet erős szezonalitás jellemzi. Felmérések azt is kimutatták, hogy a falusi turizmust választók leginkább a középosztályba tartoznak és az átlagosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A falusi turizmust választók többsége a városok lakosságából kerül ki. ( Turizmus és vendéglátás könyvből)
A falusi turizmus célja a falusi életmód megismertetése.
Szállás: városokon kívül elhelyezkedő helyi/regionális vonzerővel rendelkező gondozott, vidéki környezetetben és széleskörű szabadidő-eltöltési lehetőségek.
Jellemzői:
- fenntartaható turizmus része, mivel nincs környezetkérosító hatása
- figyelembe veszi a befogadóképességet (nem tömegturizmus – kis csoportok, családok).
- családias szemléletű
- lakosság szempontjából munkahelyteremtő
kereslet: városlakók, kisgyermekes családok, 40-50-es iskolázottabb réteg, közepes v. jó anyagi helyzetűek.
tartózkodási idő: ált. hétvége/1 hetes
főleg egyéni turisták
története: XIX-XX. századra nyúlik csak vissza.
szálláslehetőség: magánlakás, lakrész, 1 szoba, tanya, sátorozó hely, fogadók.
vendéglátás: önellátás, félpanzió, fulpanzió, kiegészítő ellátás: gyümölcs, pogi, rétes, pálesz, likőr.
programok: szabadtéri sportprogik, túra, lovaglás, vadászat, horgászat, bringázás, csónakázás, úszás, síelés, tájház - , emlékmű - , kisebb gyűjtemények meglátogatása, koncert, táncház, vásár, búcsú, hagyományok (szüret, esküvő, disznótor, bográcsozás, kézművesség).
tájékoztatás: Tourinform irodák által, illetve a vendéglátó által. részvétel: a környezet és természet védelmében.
2. Tétel: Mutassa be a turizmus piaci rendszerét, azaz a turizmus szereplőit, jellemzőit, a turizmus és környezet kapcsolatát, kölcsönhatását!
IFO rendszere
kereslet kínálat
turista - attrakció
- fogadóképesség: ifo-i vállalkozások,
infrastruktúra, higénia, vendégszeretet,
közbiztonság
- ifo. irányítói: ogy. ifo-i bizottsága
(Gazdasági Minisztérium
Turisztikai Államtitkárság)
OIB
Magyar Turizmus Rt.
szakmai szervezetek (kamarák, szövetségek)
regionális szint (RIB-ek)-9db
megyei, városi szint…
TC = turisztikai célelőirányzat: - bevételek (államtól, vállalkozóktól, külföldi források, pályázati pénzek)
- kiadások (Magyar Turizmus Rt és RIB-ek fenntartása, pályázatok )
Turizmus környezetének elemzése:
- politikai környezet: háborúk, bel- és külpolitika, kapcsolat a többi országgal
- jogi környezet: törvények , rendszer, előírás, szabályozások
- társadalmi környezet: demográfia, iskolázottság, hierarchia, hagyományok, fizetőképesség, munkanélküliség
- természeti környezet: hegy, víz, fa, gyógyforrás, …
- technikai környezet: tudományos, műszaki fejlettség
közgazdasági környezet: pénzáramlás, termelés
Határozza meg a turizmus fogalmát! Adjon áttekintést a turizmus történeti fejlődéséről, a modern turizmus kialakulásáról!
Turizmus fogalma:
- magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat (WTO által alkotott def.)
- hajtóereje az emberek változatosság iránti igénye
- lényege
- gazdasági szempontból
Turizmus történeti fejlődése:
- Ókor: hajdanán kereskedők keltek útra, rómaiak – Via Appia
- Középkor: jobbágyok helyhez kötöttsége, keresztény vallás kiterjesztése
- Újkor: felfedezések következményei, polgárosodás, Thomas Cook
- Lejújabb kor: nagy találmányok
- Napjaink
Modern turizmus kialakulása:
1985- osztrák hitel szállodaépítésre, Ferihegy1 rendbehozatalára
új típusú szállásformák
igény az extrém turizmusra (ha a pasas vizsgáztat)
Határozza meg az értékpapírok fogalmát, mutassa be az értékpapírok fajtáit! Foglalja össze az értéktőzsde kialakulásának főbb állomásait! Ismertesse a Budapesti Értéktőzsde működésének jellemzőit!
Értékpapír:
- valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, számlán szereplő összeg vagy elektronikus jel. Tehát az értékpapír tulajdonosa pénzre vagy árura tart igényt a jövőben.
- jelenbeli és jövőbeni pénzek, értékek közti csere eszköze
Fajtái:
- kötvény: hitelviszonyt testesít meg (az értékpapír tulajdonosa kölcsönadja pénzét a kötvény kibocsátójának)
- állampapírok: az állam által, a költségvetési deficit fedezésére kibocsátott hitelpapírok. Az egy évnél rövidebb futamidejű állampapír a kincstárjegy, az egy évnél hosszabb lejáratúak pedig az államkötvények
- pénztárjegyek, takarékjegyek: bankok által kibocsátott, forgatható értékpapírok
- részvény: tulajdonosi jogokat (osztalékra, likvidációs hányadra való jog, szavazati jog, elővételi jog) biztosító/megtestesítő papír
- kereskedelmi váltók: áruforgalom lebonyolításának nélkülözhetetlen eszközei, vállalatok fizetési ígérete, melynek ellenében hitelt kapnak (áruban vagy pénzben)
Értéktőzsde kialakulása:
A világ első értéktőzsdéje Amszterdamban nyílt meg, ahol a legenda szerint kezdetben egy tengerparti fűzfa alatt találkoztak a kereskedők, hogy különböző országokban vert pénzekkel, a kikötői raktárakban heverő vagy a hajók gyomrában levő árukra szóló utalványokkal, jelzáloglevelekkel és váltókkal kereskedjenek. A "burza" szó a 15. században alakult ki: a flandriai Brugge-ben a kereskedők annak a tekintélyes kereskedőcsaládnak a háza előtt gyülekeztek üzletkötésre, amelynek "van der Burse" volt a neve, címere pedig három erszényt ábrázolt. Amikor a hétmillió holland forint alaptőkével megalakuló Holland Kelet-indiai Társaság az első részvényeket 1602-ben kibocsátotta, már külön csarnokban folyt a kereskedés.
A XV-XVI. században a kereskedelem Európa-szerte gyökeres strukturális átalakuláson ment keresztül. A kereskedők kínálatában a luxusjavak (fűszerek, arany, selyem stb.) mellett megjelentek a mezőgazdasági tömegtermékek (állat, bőr, hal, gabona, bor stb.), és a (városi) kézmûipar által gyártott termékek kereskedelme egyre bővült. Ennek lett velejárója a kereskedőknek a piacokért és a haszonért folyó "nemzetközi versenye". A franciák "vetélkedtek" a spanyolokkal, az olaszokkal, a németekkel, a flamandokkal stb., és persze egymással is.
Flandria és Hollandia városai tüneményes gyorsasággal fejlődtek. A közkeletű, s egyre inkább hódító "burza" szó a 15. században alakult ki: a flandriai Brugge-ben a kereskedők annak a tekintélyes kereskedőcsaládnak a háza előtt gyülekeztek üzletkötésre, amelynek "van der Burse" volt a neve, címere pedig három erszényt ábrázolt. E holland szó, amelynek jelentése erszény, pénzeszsák került különböző utakon az európai nyelvekbe, pl. a franciába "bourse", az olaszba "borsa", a németbe "Börse", az oroszba "burza" alakban. Jelentésük: "elfekvő készletek értékesítése", s ennek a jelentéstartalomnak a magyarban a börze kifejezés felel meg.
Magyar értéktőzsde:
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az egyetlen hazai tőzsde, ahol részvényekkel kereskednek.
Az első magyarországi tőzsde a Ferenc József által kezdeményezett Árú és Értéktőzsde, amely 1864-ben jött létre. A tőzsde szervesen bekapcsolódott a nemzetközi piacok vérkeringésébe, árfolyamait mindenütt közölték. A nagy gazdasági világválság a magyar részvénypiacot is érzékenyen érintette, olyannyira hogy 1931-től 1932-ig zárva is tartott. A tőzsdét végül 1948-ban zárták be, politikai okokból.
1987-ben 22 bank megegyezik, hogy szabályozott formában fogja elősegíteni az értékpapír kereskedelmet. Ezt az 1968-ban megkezdett reformfolyamatok és a kötvények megjelenése alapozta meg.
1988-ban megalakul a Tőzsdetanács.
1990-ben megszületik az értékpapír törvény, amely megteremti a jogszabályi hátteret a tőzsde megalapításához. Ugyanebben az évben megszületik a BÉT, melynek első elnöke Dr. Bokros Lajos lett. A kereskedés júniusban kezdődik, az első napon csak az Ibusz részvényekkel kereskednek.
1995 elején kezdik publikálni a BÉT hivatalos tőzsdeindexét, a BUX-ot. Ugyanebben az évben indítják a határidős piacot, először a BUX-ra és két devizára.
1999 szeptemberét követően a teljes kereskedés automatizált rendszeren folyik, az ún. MMTS-en keresztül. A tőzsdeterem ezzel kiürül.
A BÉT 2002 során alakul át részvénytársasággá, egyben aláhúzva hogy profitorientált társaság.
2003-ra a BÉT saját rendszerén keresztül kereskedési lehetőséget biztosít a XETRA rendszerhez, amelyen több ezer nemzetközi részvénnyel lehet kereskedni.
2004 márciusában döntés születik a BÉT Rt. és a Budapesti Árutőzsde egyesüléséről. Ezzel 140 évvel első megalapítása után ismét létrejön az egységes Budapesti Áru és Értéktőzsde.
A BÉT működésének jellemzői:
- fő termékei az értékpapírok, illetve a devizákra, kamatlábakra és értékpapírokra vonatkozó jövőbeli ügyletek
- A BÉT kereskedését három szekcióra bontja: Részvény, Hitelpapír, Származékos. Részvény Szekció a tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírok, így különösen a részvények - emellett a befektetési jegyek és a kárpótlási jegy - kereskedését biztosítja. A Hitelpapír Szekcióban az állampapírok mellett egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a jelzáloghitel-levelek, illetve a vállalati kötvények. A Tőzsde legfiatalabb, ám legdinamikusabban fejlődő szekciója a Származékos Szekció, melyben egyedi részvény és BUX index, deviza illetve kamat alapú határidős ügyletek és opciós ügyletek köthetők.
- minden szekcióban elektronikusan kötik az üzleteket, a brókercégek egy számítógépes rendszeren (MMTS) keresztül kapcsolódnak egymáshoz és a tőzsde rendszeréhez
- a befektetőknek megtakarítási lehetőséget, likvid piacot (bármikor értékesíthessék értékpapírjaikat) biztosít.
- legfőbb szerve a közgyűlés. Itt az összes tag (jellemzően brókercégek, hitelintézetek, befektetők) részt vehet. Ha külön nem hívják össze, évente egyszer tart ülést. Itt az éves beszámoló mellett a legfontosabb tisztségviselőkről, a BÉT stratégiájáról szavaznak
- legfőbb ellenőrző szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Idegenforgalmi és vendéglátó ismeretek
10. tétel – Mutassa be a nemzetközi turizmus fejlődésének jellemzőit! Ismertesse az új irányzatokat, szemléletmódbeli változásokat a turizmusban a WTO tevékenységének tükrében! Foglalja össze az európai utazási szokások megváltozását!
(A nemzetközi turizmus fő tendenciáiról kell beszélni!)
WTO (=World Tourism Organisation): folyamatosan figyeli, hogy milyen különféle tendenciák működnek a világ turizmusának vonulatában, milyen irányú változások következnek be, a megfigyelt jelenségeket pedig statisztikai adatok formájában dolgozza fel.
Turizmus megjelenési formái:
§ Kiemelkedő - küldő országok: USA, Németország, Japán, stb.
- fogadó országok: Olaszország, Spanyolország, stb.
(megdöbbentő, hogy a 2001-es terrortámadás nem vetette vissza a turizmust, akár az Államokból induló, akár az oda készülő vonulatot nézzük is, az USA egyszerűen csak óvatosabbá vált)
§ Utazási szokások – közlekedés:
- fapados repülőgépjáratok („discount”; „low cost”): megnövelték a hétvégi utazások számát à fellendült az európai nagyvárosok turizmusa
à megnő a 4-5 csillagos szállodák kihasználtsága
(az olcsóbb rep.jegy miatt több pénz marad a szállásra)
- autópályák: főleg Európán belül jelentősek
- autópályák mentén: motelek, éttermek, benzinkutak
- USA-ban nem jelentős, mert ott túl nagyok a távolságok az autózáshoz
- lakóbuszok, kempingek: németek!
- vasút: jelentősége városi viszonylatban csökken, de nemzetközi szinten (nagy távolságokon) nő – pl. Ázsia
- vonat nagy előnye: egyszerre – utazás, étkezés, alvás (szállás), „bárhová” eljut
- luxushajók: gazdag réteg számára, körutazás, 2-3 hét, legmagasabb szintű szolgáltatások, stb. – pl. Földközi-tengeren
§ Programok:
- üdülés („Sea Sand Sun”): még mindig nagyon keresett kikapcsolódási forma
- globális felmelegedés à Egyenlítőhöz közel eső területeken nagyon meleg à egyre kevesebb turista bírja és vállalja be, mert rengeteg veszéllyel jár
- globális felmelegedés à nagyon meleg nyár és kevés hó télen à egyre kevesebbet lehet síelni és egyre kevesebb helyen
- mindezen eddig felsorolt tényező miatt: falusi turizmus fejlődése!
(nincs tengerpart, de meleg és barnulás ugyanúgy, csak a körítése más; lejjebb a hegyről, nincs hó úgyse)
- domb- és hegyvidékekek
- ökoturizmus
- gyógyturizmus - wellness:
- csak ott, ahol adott körülmények - bárhol lehet telepíteni
- Mo. jelentős ezen a területen
§ Szálláshelyek:
- 4-5 csillagos szállodák kihasználtsága nő (mint már fentebb fejtegettem ennek okát)
- 2-3 csillagos szállodák: nagyjából 20 db 2 ágyas, pótágyazható szobával rendelkeznek – mert: ez a szám megfelel egy busznyi embernek (szervezett utazások)
|