2. T�tel: Mutassa be a turizmus piaci rendszer�t, azaz a turizmus szerepl�it, jellemz�it, a turizmus �s k�rnyezet kapcsolat�t, k�lcs�nhat�s�t!

IFO rendszere

kereslet                        k�n�lat

turista                        - attrakci�

                     - fogad�k�pess�g: ifo-i v�llalkoz�sok,

                     infrastrukt�ra, hig�nia, vend�gszeretet,

                     k�zbiztons�g

                                 - ifo. ir�ny�t�i: ogy. ifo-i bizotts�ga

                                 (Gazdas�gi Miniszt�rium

                                 Turisztikai �llamtitk�rs�g)

                                 OIB

                                 Magyar Turizmus Rt.

                                 szakmai szervezetek (kamar�k, sz�vets�gek)

                                 region�lis szint (RIB-ek)-9db

                                 megyei, v�rosi szint…

TC = turisztikai c�lel�ir�nyzat:              - bev�telek (�llamt�l, v�llalkoz�kt�l, k�lf�ldi forr�sok, p�ly�zati p�nzek)

                                                           - kiad�sok (Magyar Turizmus Rt �s RIB-ek fenntart�sa, p�ly�zatok )

Turizmus k�rnyezet�nek elemz�se:

- politikai k�rnyezet: h�bor�k, bel- �s k�lpolitika, kapcsolat a t�bbi orsz�ggal

- jogi k�rnyezet: t�rv�nyek , rendszer, el��r�s, szab�lyoz�sok

- t�rsadalmi k�rnyezet: demogr�fia, iskol�zotts�g, hierarchia, hagyom�nyok, fizet�k�pess�g, munkan�lk�lis�g

- term�szeti k�rnyezet: hegy, v�z, fa, gy�gyforr�s, …

- technikai k�rnyezet: tudom�nyos, m�szaki fejletts�g

k�zgazdas�gi k�rnyezet: p�nz�raml�s, termel�s

Hat�rozza meg a turizmus fogalm�t! Adjon �ttekint�st a turizmus t�rt�neti fejl�d�s�r�l, a modern turizmus kialakul�s�r�l!

Turizmus fogalma:

-        mag�ban foglalja a szem�lyek lak�- �s munkahelyen k�v�li minden szabad helyv�ltoztat�s�t, valamint az azokb�l ered� sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re l�trehozott szolg�ltat�sokat (WTO �ltal alkotott def.)

-        hajt�ereje az emberek v�ltozatoss�g ir�nti ig�nye

-        l�nyege

-        gazdas�gi szempontb�l

Turizmus t�rt�neti fejl�d�se:

-        �kor: hajdan�n keresked�k keltek �tra, r�maiak – Via Appia

-        K�z�pkor: jobb�gyok helyhez k�t�tts�ge, kereszt�ny vall�s kiterjeszt�se

-        �jkor: felfedez�sek k�vetkezm�nyei, polg�rosod�s, Thomas Cook

-        Lej�jabb kor: nagy tal�lm�nyok

-        Napjaink

Modern turizmus kialakul�sa:

1985- osztr�k hitel sz�lloda�p�t�sre, Ferihegy1 rendbehozatal�ra

�j t�pus� sz�ll�sform�k

ig�ny az extr�m turizmusra (ha a pasas vizsg�ztat)

Hat�rozza meg az �rt�kpap�rok fogalm�t, mutassa be az �rt�kpap�rok fajt�it! Foglalja �ssze az �rt�kt�zsde kialakul�s�nak f�bb �llom�sait! Ismertesse a Budapesti �rt�kt�zsde m�k�d�s�nek jellemz�it!

�rt�kpap�r:

-         valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestes�t�, forgalomk�pes okirat, sz�ml�n szerepl� �sszeg vagy elektronikus jel. Teh�t az �rt�kpap�r tulajdonosa p�nzre vagy �rura tart ig�nyt a j�v�ben.

-         jelenbeli �s j�v�beni p�nzek, �rt�kek k�zti csere eszk�ze

Fajt�i:

-         k�tv�ny: hitelviszonyt testes�t meg (az �rt�kpap�r tulajdonosa k�lcs�nadja p�nz�t a k�tv�ny kibocs�t�j�nak)

-         �llampap�rok: az �llam �ltal, a k�lts�gvet�si deficit fedez�s�re kibocs�tott hitelpap�rok. Az egy �vn�l r�videbb futamidej� �llampap�r a kincst�rjegy, az egy �vn�l hosszabb lej�rat�ak pedig az �llamk�tv�nyek

-         p�nzt�rjegyek, takar�kjegyek: bankok �ltal kibocs�tott, forgathat� �rt�kpap�rok

-         r�szv�ny: tulajdonosi jogokat (osztal�kra, likvid�ci�s h�nyadra val� jog, szavazati jog, el�v�teli jog) biztos�t�/megtestes�t� pap�r

-         kereskedelmi v�lt�k: �ruforgalom lebonyol�t�s�nak n�lk�l�zhetetlen eszk�zei, v�llalatok fizet�si �g�rete, melynek ellen�ben hitelt kapnak (�ruban vagy p�nzben)

�rt�kt�zsde kialakul�sa:

A vil�g els� �rt�kt�zsd�je Amszterdamban ny�lt meg, ahol a legenda szerint kezdetben egy tengerparti f�zfa alatt tal�lkoztak a keresked�k, hogy k�l�nb�z� orsz�gokban vert p�nzekkel, a kik�t�i rakt�rakban hever� vagy a haj�k gyomr�ban lev� �rukra sz�l� utalv�nyokkal, jelz�loglevelekkel �s v�lt�kkal kereskedjenek. A "burza" sz� a 15. sz�zadban alakult ki: a flandriai Brugge-ben a keresked�k annak a tekint�lyes keresked�csal�dnak a h�za el�tt gy�lekeztek �zletk�t�sre, amelynek "van der Burse" volt a neve, c�mere pedig h�rom ersz�nyt �br�zolt.
Amikor a h�tmilli� holland forint alapt�k�vel megalakul� Holland Kelet-indiai T�rsas�g az els� r�szv�nyeket 1602-ben kibocs�totta, m�r k�l�n csarnokban folyt a keresked�s.

A XV-XVI. sz�zadban a kereskedelem Eur�pa-szerte gy�keres struktur�lis �talakul�son ment kereszt�l. A keresked�k k�n�lat�ban a luxusjavak (f�szerek, arany, selyem stb.) mellett megjelentek a mez�gazdas�gi t�megterm�kek (�llat, b�r, hal, gabona, bor stb.), �s a (v�rosi) k�zmûipar �ltal gy�rtott term�kek kereskedelme egyre b�v�lt. Ennek lett velej�r�ja a keresked�knek a piacok�rt �s a haszon�rt foly� "nemzetk�zi versenye". A franci�k "vet�lkedtek" a spanyolokkal, az olaszokkal, a n�metekkel, a flamandokkal stb., �s persze egym�ssal is.

Flandria �s Hollandia v�rosai t�nem�nyes gyorsas�ggal fejl�dtek. A k�zkelet�, s egyre ink�bb h�d�t� "burza" sz� a 15. sz�zadban alakult ki: a flandriai Brugge-ben a keresked�k annak a tekint�lyes keresked�csal�dnak a h�za el�tt gy�lekeztek �zletk�t�sre, amelynek "van der Burse" volt a neve, c�mere pedig h�rom ersz�nyt �br�zolt. E holland sz�, amelynek jelent�se ersz�ny, p�nzeszs�k ker�lt k�l�nb�z� utakon az eur�pai nyelvekbe, pl. a franci�ba "bourse", az olaszba "borsa", a n�metbe "B�rse", az oroszba "burza" alakban. Jelent�s�k: "elfekv� k�szletek �rt�kes�t�se", s ennek a jelent�startalomnak a magyarban a b�rze kifejez�s felel meg. 

Magyar �rt�kt�zsde:

A Budapesti �rt�kt�zsde (B�T) az egyetlen hazai t�zsde, ahol r�szv�nyekkel kereskednek.

Az els� magyarorsz�gi t�zsde a Ferenc J�zsef �ltal kezdem�nyezett �r� �s �rt�kt�zsde, amely 1864-ben j�tt l�tre. A t�zsde szervesen bekapcsol�dott a nemzetk�zi piacok v�rkering�s�be, �rfolyamait minden�tt k�z�lt�k. A nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g a magyar r�szv�nypiacot is �rz�kenyen �rintette, olyannyira hogy 1931-t�l 1932-ig z�rva is tartott. A t�zsd�t v�g�l 1948-ban z�rt�k be, politikai okokb�l.

1987-ben 22 bank megegyezik, hogy szab�lyozott form�ban fogja el�seg�teni az �rt�kpap�r kereskedelmet. Ezt az 1968-ban megkezdett reformfolyamatok �s a k�tv�nyek megjelen�se alapozta meg.

1988-ban megalakul a T�zsdetan�cs.

1990-ben megsz�letik az �rt�kpap�r t�rv�ny, amely megteremti a jogszab�lyi h�tteret a t�zsde megalap�t�s�hoz. Ugyanebben az �vben megsz�letik a B�T, melynek els� eln�ke Dr. Bokros Lajos lett. A keresked�s j�niusban kezd�dik, az els� napon csak az Ibusz r�szv�nyekkel kereskednek.

1995 elej�n kezdik publik�lni a B�T hivatalos t�zsdeindex�t, a BUX-ot. Ugyanebben az �vben ind�tj�k a hat�rid�s piacot, el�sz�r a BUX-ra �s k�t deviz�ra.

1999 szeptember�t k�vet�en a teljes keresked�s automatiz�lt rendszeren folyik, az �n. MMTS-en kereszt�l. A t�zsdeterem ezzel ki�r�l.

A B�T 2002 sor�n alakul �t r�szv�nyt�rsas�gg�, egyben al�h�zva hogy profitorient�lt t�rsas�g.

2003-ra a B�T saj�t rendszer�n kereszt�l keresked�si lehet�s�get biztos�t a XETRA rendszerhez, amelyen t�bb ezer nemzetk�zi r�szv�nnyel lehet kereskedni.

2004 m�rcius�ban d�nt�s sz�letik a B�T Rt. �s a Budapesti �rut�zsde egyes�l�s�r�l. Ezzel 140 �vvel els� megalap�t�sa ut�n ism�t l�trej�n az egys�ges Budapesti �ru �s �rt�kt�zsde.

A B�T m�k�d�s�nek jellemz�i:

-         f� term�kei az �rt�kpap�rok, illetve a deviz�kra, kamatl�bakra �s �rt�kpap�rokra vonatkoz� j�v�beli �gyletek

-         A B�T keresked�s�t h�rom szekci�ra bontja: R�szv�ny, Hitelpap�r, Sz�rmaz�kos. R�szv�ny Szekci� a tulajdonosi viszonyt megtestes�t� �rt�kpap�rok, �gy k�l�n�sen a r�szv�nyek - emellett a befektet�si jegyek �s a k�rp�tl�si jegy - keresked�s�t biztos�tja. A Hitelpap�r Szekci�ban az �llampap�rok mellett egyre nagyobb n�pszer�s�gre tesznek szert a jelz�loghitel-levelek, illetve a v�llalati k�tv�nyek. A T�zsde legfiatalabb, �m legdinamikusabban fejl�d� szekci�ja a Sz�rmaz�kos Szekci�, melyben egyedi r�szv�ny �s BUX index, deviza illetve kamat alap� hat�rid�s �gyletek �s opci�s �gyletek k�thet�k.

-         minden szekci�ban elektronikusan k�tik az �zleteket, a br�kerc�gek egy sz�m�t�g�pes rendszeren (MMTS) kereszt�l kapcsol�dnak egym�shoz �s a t�zsde rendszer�hez

-         a befektet�knek megtakar�t�si lehet�s�get, likvid piacot (b�rmikor �rt�kes�thess�k �rt�kpap�rjaikat) biztos�t.

-         legf�bb szerve a k�zgy�l�s. Itt az �sszes tag (jellemz�en br�kerc�gek, hitelint�zetek, befektet�k) r�szt vehet. Ha k�l�n nem h�vj�k �ssze, �vente egyszer tart �l�st. Itt az �ves besz�mol� mellett a legfontosabb tiszts�gvisel�kr�l, a B�T strat�gi�j�r�l szavaznak

-         legf�bb ellen�rz� szerve a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete

Idegenforgalmi �s vend�gl�t� ismeretek

10. t�tel – Mutassa be a nemzetk�zi turizmus fejl�d�s�nek jellemz�it! Ismertesse az �j ir�nyzatokat, szeml�letm�dbeli v�ltoz�sokat a turizmusban a WTO tev�kenys�g�nek t�kr�ben! Foglalja �ssze az eur�pai utaz�si szok�sok megv�ltoz�s�t!

(A nemzetk�zi turizmus f� tendenci�ir�l kell besz�lni!)

WTO (=World Tourism Organisation): folyamatosan figyeli, hogy milyen k�l�nf�le tendenci�k m�k�dnek a vil�g turizmus�nak vonulat�ban, milyen ir�ny� v�ltoz�sok k�vetkeznek be, a megfigyelt jelens�geket pedig statisztikai adatok form�j�ban dolgozza fel.

Turizmus megjelen�si form�i:

�              Kiemelked�   - k�ld� orsz�gok: USA, N�metorsz�g, Jap�n, stb.

                              - fogad� orsz�gok: Olaszorsz�g, Spanyolorsz�g, stb.

    (megd�bbent�, hogy a 2001-es terrort�mad�s nem vetette vissza a turizmust, ak�r az �llamokb�l indul�, ak�r az oda k�sz�l� vonulatot n�zz�k is,  az USA egyszer�en csak �vatosabb� v�lt)

�              Utaz�si szok�sok – k�zleked�s:

-          fapados rep�l�g�pj�ratok („discount”; „low cost”): megn�velt�k a h�tv�gi utaz�sok sz�m�t         à fellend�lt az eur�pai nagyv�rosok turizmusa

                                 à megn� a 4-5 csillagos sz�llod�k kihaszn�lts�ga

                                         (az olcs�bb rep.jegy miatt t�bb p�nz marad a sz�ll�sra)

-         aut�p�ly�k: f�leg Eur�p�n bel�l jelent�sek

                       - aut�p�ly�k ment�n: motelek, �ttermek, benzinkutak

                       - USA-ban nem jelent�s, mert ott t�l nagyok a t�vols�gok az aut�z�shoz

                       - lak�buszok, kempingek: n�metek!

-         vas�t: jelent�s�ge v�rosi viszonylatban cs�kken, de nemzetk�zi szinten (nagy t�vols�gokon) n� – pl. �zsia

                  - vonat nagy el�nye: egyszerre – utaz�s, �tkez�s, alv�s (sz�ll�s), „b�rhov�” eljut

-        luxushaj�k: gazdag r�teg sz�m�ra, k�rutaz�s, 2-3 h�t, legmagasabb szint� szolg�ltat�sok, stb. – pl. F�ldk�zi-tengeren

�               Programok:

-        �d�l�s („Sea Sand Sun”): m�g mindig nagyon keresett kikapcsol�d�si forma

-   glob�lis felmeleged�s à Egyenl�t�h�z k�zel es� ter�leteken nagyon meleg à egyre kevesebb turista b�rja �s v�llalja be, mert rengeteg vesz�llyel j�r

-   glob�lis felmeleged�s à nagyon meleg ny�r �s kev�s h� t�len à egyre kevesebbet lehet s�elni �s egyre kevesebb helyen

-        mindezen eddig felsorolt t�nyez� miatt: falusi turizmus fejl�d�se!

(nincs tengerpart, de meleg �s barnul�s ugyan�gy, csak a k�r�t�se m�s; lejjebb a hegyr�l, nincs h� �gyse)

-   domb- �s hegyvid�kekek

-   �koturizmus

-        gy�gyturizmus                        -                                  wellness:

-   csak ott, ahol adott k�r�lm�nyek                             - b�rhol lehet telep�teni

-   Mo. jelent�s ezen a ter�leten

�               Sz�ll�shelyek:

-         4-5 csillagos sz�llod�k kihaszn�lts�ga n� (mint m�r fentebb fejtegettem ennek ok�t)

-         2-3 csillagos sz�llod�k: nagyj�b�l 20 db 2 �gyas, p�t�gyazhat� szob�val rendelkeznek – mert: ez a sz�m megfelel egy busznyi embernek (szervezett utaz�sok)