Budapest Magyarorszg fvrosa. A vros a Duna kt oldaln terl el, jobb partjn, nyugaton Buda s buda, bal partjn, a keleti oldalon pedig Pest tallhat. Terlete kb. 525 km2. A hrom vrosrsz 1873-ban egyeslt Budapest nven, az erre emlkeztet Centenriumi emlkm a Margit-sziget dli, Margit-hd fel es vgn lthat.
Budapesten a 2001-es npszmllsi adatok szerint megkzeltleg 1.778.000-en lnek, ami az orszg teljes lakossgnak megkzeltleg 17,5%-a.
A vros 23 kerletre oszlik, melybl az I., a II., a III., a XI., s a XII. Budra, a XXI. a Csepel-szigetre, a tbbi Pestre esik.
A pesti oldal lnyegben sksg, nagyobb rsze 100-150 m kztt fekszik, a budai oldal felsznt a Budai-hegysg teszi vltozatoss, magassga 100-250 m kztt vltozik, legmagasabb pontja a dachsteini mszkbl ll Jnos-hegy (529 m). A Budai-hegysg rszei: a Hrmashatr-hegy (497 m), a Jnos-hegy, a Nagy-Kopasz s a Nagy-Szns hegycsoportja valamint a Ttnyi- s a Sskti-fennsk vidke. A budai Vrhegy magassga 167 m, tetejt kb. 10 m vastag desvzi mszkrteg alkotja, melynek aljn tbb mint 200 barlang rege olddott ki. Budn tallhat mg a dolomit alap Svb-hegy, a Szchenyi-hegy, az Isten-hegy, az Orbn-hegy valamint a Sas-hegy, melyet geolgiai s nvnytani rdekessgei miatt vdett nyilvntottak. A Gellrt-hegy 235 m magas, hozz tartozik a Kis-Gellrthegy (168 m) s a Nap-hegy (160 m).
A Duna, mely Eurpa msodik legnagyobb folyja, normlis vzllsnl 96,5 m-re van a tengerszint felett. tlagosan 300-400 m szles, legkeskenyebb pontjn, a Gellrt-hegynl 285 mter. Budapesti szakasza 28 km, a kt partot 9 hd kti ssze, Budapest terletn hrom szigetet alkot: az budai-szigetet 108 ha, a Margit-szigetet 96,5 ha s a Csepel-szigetet, melynek a vroshoz tartoz terlete 2610 ha. Fvrosunk terletn termszetes llvz csak egy van, a Lukcs frd melletti kis Malom-t. Mestersges tavaink: a Vrosligeti-t, a margitszigeti japn-kert tava, a Kosztolnyi Dezs tr melletti n. Feneketlen-t s az Orczy-kert tava. Budapesten 123 hvforrs fakad, melyek naponta 70 milli liter vizet adnak.
Budapesten a napstses rk szma vente tbb mint 2000, ebbl a nyri flvre tbb mint 1500 ra jut. Az vi kzphmrsklet 11C, a legmelegebb hnap a jlius (22C) a leghidegebb a janur (-1,1C). Az eddig mrt maximum 39,5C, a minimum pedig -23,4C volt.
Budapest az egyik legszlvdettebb eurpai fvros.
Az vi csapadkmennyisg tlag 611 mm. A Budai-hegysgben 650-680 mm, a pesti oldal kls terletein azonban mr csak 550 mm. |