Keleti t�borkapu - Porta praetoria

A legiot�bornak a Dun�ra, vagyis az ellens�g fel� n�zõ oldal�n volt a tulajdonk�ppeni fõkapuja. A porta praetoria ma ismert form�j�ban a 3. sz�zad m�sodik fel�ben �p�lt. A h�romny�l�s� kapu�p�tm�ny felõl lehetett megk�zel�teni a Dun�n �tvezetõ hidat, amely a legiot�bor �s a pesti oldalon levõ Transaquincum nevû h�dfõ�ll�s k�z�tt teremtett �sszek�ttet�st.
A kapu maradv�nyai a K�rh�z utca 7. sz. elõtti romkertben tekinthetõk meg.

�szaki v�rosfal �s v�roskapu

A polg�rv�ros a 2. sz�zad elsõ fel�tõl v�rosfallal volt megerõs�tve. A 160 cm sz�les p�rt�zott koron�val ell�tott v�rosfalat k�v�l kettõs vizes�rok, bel�l az õrs�g k�r�lj�r�s�t seg�tõ f�ldt�lt�s k�s�rte. Az �szaki kapun�l l�võ v�rosfalr�szlet �s a v�rosfalat k�s�rõ vizes�rok ill. a v�rosfalat e ponton keresztezõ v�zvezet�k csatorn�ja megtekinthetõ.
A kaputornyok maradv�nyai jelenleg nem l�that�k, de hely�k�n ny�lt meg (1888-ban) az aquincumi �sat�sok leleteibõl �ssze�ll�tott helysz�ni ki�ll�t�s.

D�li t�borkapu - Porta principalis dextra

A porta a 2. sz�zad m�sodik fel�ben �p�lt. Az emeletes, n�gysz�gletes kaputornyok k�t sz�les kapuny�l�st fognak k�zre. Az �p�tm�nyen t�bbsz�r v�geztek kisebb jav�t�sokat, �t�p�t�seket.

A d�li t�borfal helyre�ll�tott szakasza �s a d�li t�borkapu rekonstru�lt maradv�nyai a Fl�ri�n t�ri alulj�r� d�lnyugati kij�rat�n�l kialak�tott romkertben tekinthetõk meg.

A legiot�bor f�rdõje - Thermae Maiores

Aquincum elsõ r�g�szeti felt�r�s�n 1778-ban a legi�t�bor k�zf�rdõj�nek egy terme ker�lt napvil�gra. A monument�lis, 120 x 140 m-es �p�letet a 2. sz�zadban emelt�k, majd t�bbsz�r �t�p�tett�k.
Tornacsarnok, hideg, langyos �s forr�vizû medenc�k, izzaszt�kamra �s t�gas, padl�fût�ssel ell�tott termek szolg�lt�k a katon�k felfriss�l�s�t.

A f�rd� romjai a F�rdõ M�zeumban tekinthetõk meg.

Hercules villa

A magasrang� tisztviselõk lak�h�zainak egyike a Meggyfa utc�ban l�võ �n. Hercules-villa.
Az �p�let k�zponti magja a 2. sz�zad elsõ fel�ben �p�lhetett. A 3. sz�zad elej�n az �p�letet kibõv�tett�k, padl�fût�ssel l�tt�k el, a padl�kat mozaikkal burkolt�k.
H�rom egym�sba ny�l� lak�szob�ban a mozaikpadl�k egy r�sze beszakadt a szob�k alatt h�z�d� fûtõcsatorn�ba.

Az egyik helyis�gben �pen maradt a mozaikd�szes padl� nagyobbik fele, mely H�rakl�sz �s Nesszosz kentaur p�rviadal�t �br�zolja. Ez az embl�ma val�sz�nûleg egy alexandriai mozaikmûhely alkot�sa, �s eg�sz Pannoni�ban eddig az egyetlen import darab. A k�l�n�ll� f�rdõ�p�letet is mozaikkal �kes�tett�k, a falakat pedig fresk�k d�sz�tett�k.
A romok f�l� emelt m�zeum (melyben n�h�ny jellemzõ mot�vum rekonstrukci�ja l�that�) 1967- �ta l�togathat�.

Transaquincum

M�sik un. ellenerõd Transaquincum, amely a legiot�borral szemk�zti pesti Dunaparton �llott. A 76 x 78 m alapter�letû erõdtõl h�d vezetett a budai oldal fel�. Az �p�tm�ny ma m�r nem l�that�.

Contra Aquincum

Contra Aquincum erõdje, amelyet a mai Erzs�bet h�d pesti h�dfõj�n�l t�rtak fel, az �tkelõhely biztos�t�s�ra l�tes�lt. A 86 x 84 m alapter�letû patk�alak� tornyokkal megerõs�tett erõd 294-ben �p�lhetett, de a hely�n m�r a 2. sz�zadban egy nagyobb kiterjed�sû erõd�tm�ny �llott. �szaki fal�nak egy szakasza �s k�t tornya a helysz�nen konzerv�lva megtekinthetõ.

Az albertfalvi r�mai t�bor �s telep�l�s

A r�mai korban Albertfalva ter�lete Aquincum �s Nagyt�t�ny (Campona) k�z�tt, a Birodalom pannoniai hat�rszakasz�nak egyik fontos t�bora, jelentõs strat�giai szerepet t�lt�tt be.

Az albertfalvi s�ks�gon a kr.u. 1. sz�zad k�zep�n �p�lt elõsz�r katonai t�bor, mely az albertfalvi seg�dcsapat 500 fõbõl �ll� lovasegys�g tart�zkod�s�ra volt alkalmas. Az eredetileg f�ld-fa szerkezetû pal�nkt�bort 106 ut�n, kõt�borr� alak�tott�k �t �s ter�let�t megnagyobb�tott�k, mert egy lovasezred ker�lt ide.
Az �j t�bor ter�lete 190 x 210 m�ter volt. A 259-260-as �vekben egy nagyobb barb�r bet�r�s sor�n a t�bor �s k�rny�ke le�gett. T�bb� nem is �p�lt �jj�.
Az albertfalvi t�bor k�r�li lak�telep 720.000 n�gyzetm�ternyi ter�letet foglalt el. Aquincum ut�n ez a legnagyobb �sszef�ggõ r�mai telep�l�s Budapest ter�let�n. Az 1. szd.-ban v�lyogfalas h�zakban, lak�g�dr�kben, gerendav�zas �p�letekben laktak. A t�bort�l nyugatra fazekasmûhelyt, ipari mûhelyeket t�rtak fel, (t�m�r, f�mfeldolgoz� mûhelyek) gazdas�gi jellegû �p�letr�szek �s egy �t�llom�s maradv�nyaival egy�tt. A t�bort�l d�lre, l�gfût�ses, t�bb helyis�ges, k�z�pfolyos�val ell�tott torn�cos lak��p�letek �lltak. A lovass�g az albertfalvi t�bor �s telep mell� temetkezett. Faragott s�rk�veket, szobrokat is ismer�nk

Albertfalv�r�l.

Campona - Seg�dcsapat t�bora Nagyt�t�nyben

Aquincumb�l idehelyezett lovascsapat �p�tette pal�nkszerkezetû katonai t�bort a 2. sz�zad elsõ harmad�ban 178 x 200 m alapter�letû kõerõd v�ltotta fel. Falait k�t-k�t torony erõs�tette, k�v�lrõl h�rmas �rok �vezte.

Felt�rt�k n�h�ny egy�b �p�let�nek r�szleteit.

A t�bor k�r�li telep�l�s a mai Nagyt�t�ny telep�l�s alatt fek�dt. Kiemelkedõ lelete egy dombormûves Mithras kultuszt�bla.
Szabadban megtekinthetõ maradv�nyai a keleti �s d�li t�borkapu.