Foglalja �ssze Spanyolorsz�g �s Portug�lia idegenforgalmi adotts�git!

Ismertesse Spanyolorsz�g fontosabb l�tnival�it �s m�v�szeti �rt�keit!

Spanyolorsz�g

A Pireneusi-f�lsziget �slak�i az ib�rek voltak. Az �korban a partvid�kek f�n�ciai-pun gyarmatos�t�sa ut�n a r�maiak Hisp�nia n�ven csatolt�k az orsz�got birodalmukhoz. A n�pv�ndorl�s idej�n tart�san a g�tok h�d�tott�k meg, de az arabok bet�r�s�t �k sem tudt�k feltart�ztatni. �vsz�zadokon kereszt�l, eg�szen 1492-ig tartott a reconquista, a kereszt�ny spanyol �llamok felszabad�t� harca az arabok (m�rok) ellen. A k�vetkez� �vtizedek sor�n a spanyolok a nagy f�ldrajzi felfedez�sekben �len j�rtak, s hatalmas ter�leteket h�d�tottak meg, �ri�si gyarmatbirodalmat �p�tettek ki. A sz�zad v�g�t�l megindult a hanyatl�s, a 19. sz�zadad v�g�re n�h�ny kisebb afrikai gyarmat�n k�v�l minden k�ls� birtok�t elvesztette. Az els� vil�gh�bor�ban semleges maradt.1931-ben megd�nt�tt�k a monarchi�t, �s n�pfrontkorm�ny ker�lt hatalomra. A spanyol fasiszta diktat�ra nem vett r�szt a m�sodik vil�gh�bor�ban. A h�bor� ut�n az USA anyagi-politikai seg�ts�g�vel megszil�rdult uralma. A nemzetis�gi ter�letek, Katal�nia �s Baszkf�ld sz�lesk�r� auton�mi�t kaptak.

Spanyolorsz�g a Pireneusi-f�lsziget t�bb mint k�tharmad�t foglalja el. A mediterr�n orsz�gok k�z�l egyetlen, amely az Atlanti-�ce�nnal is hosszan �rintkezik.

- Szigetek: Bale�rok (F�ldk�zi-t.) �s a vulkanikus Kan�ri-szigetek (Atlanti-�.)

- Felsz�n: igen v�ltozatos. Az orsz�g k�zponti r�sz�t a Mezeta kiemelked� t�nkje foglalja el.

- A nagyobb foly�k a Mezet�r�l tartanak a tenger fel�. A foly�k ny�ri alacsony v�z�ll�s�t �szi �s t�li �rad�sok k�vetik. Foly�inak nagy r�sze nem haj�zhat�.

- �ghajlat: �: �ce�ni, Mezeta: kontinent�lis, K, D: mediterr�n

- K�zleked�s: Vas�th�l�zata meglehet�sen ritka, centr�lis, Madrid k�zponttal. Megfelel� �sszek�ttet�se van Franciaorsz�ggal �s Portug�li�val. Algecirasb�l komphaj� sz�ll�tja �t a vonatokat Marokk�ba (Tanger). K�z�tjai j�k, sokat korszer�s�dtek az ut�bbi �vtizedekben, idegenforgalmi c�lokat is szolg�lt az aut�p�ly�k meg�p�t�se. A bel- �s k�lf�ldi szem�lysz�ll�t�sban egyar�nt nagy szerepet j�tszik a l�gi forgalom. (Madrid, Barcelona) L�git�rs: IB�RIA. Fejlett a tengerhaj�z�s (Barcelona, Valencia, Malaga, Cadiz, La Coruna)

- Lak�inak k�zel 30%-a nem spanyol anyanyelv�. (�K: katal�n, �ny: gall�g�k, �: baszk) A nemzetis�gi ter�letek egy r�sze gazdas�gilag fejlettebb a spanyolok lakta vid�kekn�l.

Spanyolorsz�g ifo nagyhatalom, a turizmusb�l sz�rmaz� bev�telek vil�gviszonylatban az USA �s Olaszorsz�g m�g�tt a harmadik helyen �llnak.

Spanyolorsz�g ifo adotts�gai v�ltozatosak. A magas hegyek t�len s�el�sre alkalmasak, a hossz�, gy�ny�r� tengerpartja ide�lis f�rd�si lehet�s�geket k�n�l. A hossz� spanyol tengerpart ny�ri melege, napf�nye az egyik legfontosabb idegenforgalmi vonzer�. A felmeleged� tengerv�z k�vetkezt�ben a f�rd�si id�ny f�l �vig tart. Kult�rt�rt�neti l�tnival�kban is rendk�v�l gazdag: iszl�m-m�r eml�kek, katolicizmus (templomok, b�cs�j�r� helyek), spanyol folkl�r, andal�ziai flamenco t�nc, bikaviadalok. Vonz� a spanyolok vend�gszeretete, konyh�ja, boraik. Ifo felk�sz�lts�ge j�. Sz�llod�kon k�v�l sz�mtalan m�s sz�ll�slehet�s�ggel is rendelkezik.

Portug�lia:

Az orsz�g �slak�i a luzit�nok voltak, akiket a r�maiak megh�d�tottak. A n�pv�ndorl�s id�szaka ut�n d�lr�l az arabok (m�rok) h�d�tott�k meg. Az �n�ll� Portug�l Kir�lys�g a 12. sz�zadban j�tt l�tre �s a m�rok ellen v�vott m�sf�l sz�zados k�zdelem v�g�re (reconquista). A k�z�pkor v�g�re tengeri nagyhatalomm� fejl�d�tt. A felfedez� utak sor�n (Vasco da Gama) hatalmas gyarmatbirodalmat szerzett. A 16. sz�zad v�g�t�l fokozatosan elvesztette a gazdas�gi lehet�s�geit, gyarmatait. Nem vett r�szt a 20. sz�zad k�t vil�gh�bor�j�ban.

Magyarorsz�ggal k�zel azonos ter�let� �s n�pess�g� orsz�g k�zel 80 �ve szervezi idegenforgalm�t. A Pireneusi-f�lsziget nyugati r�sz�n ter�l el.

- Szigetek: Azori-szigetek �s Madeira (Atlanti-�)

- Term�szeti adotts�gai az ifo sz�m�ra kedvez�ek. Domborzata sokban Spanyolorsz�ghoz hasonl�. �ghajlata er�sen mediterr�n.

- K�zleked�s: Vas�t- �s k�z�th�l�zata viszonylag fejletlen. Tengerhaj�z�sa kereskedelmi jelleg�. L�gi k�zleked�se jelent�s forgalmat bonyol�t le. (TAP)

Portug�lia �let�ben az ifo jelent�s szerepet j�tszik. A hossz� ideig tart� tengerparti �d�l�s vonzza a l�togat�kat, de a t�rt�nelmi v�rosok hangulata, az �rdekes folk�r, a portug�l konyha �s a kit�n� borok ugyancsak szerepet j�tszanak a turizmusban.

Spanyolorsz�g fontosabb l�tnival�i

Madrid

-         F�v�ros

-         M�r a m�r megsz�ll�s idej�n er�d �llt itt

-         A m�rok visszaszor�t�sa ut�n II. F�l�p Toled�b�l Madridba tette �t a sz�khely�t

-         Forgalmas k�zpontja: Puerta del Sol

Szilveszterkor a madridiak a Puerta del Sol �ratornya alatt gy�lnek �ssze, s sz�l�t csipegetve v�rj�k, hogy az �ra el�sse az �jf�lt. Madridban val�ban minden itt kezd�dik: 0 km k�, t�bb ir�nyban sug�rutak �gaznak ki, a metr�vonalak itt tal�lkoznak

-         Az �p�letek fens�gesek. Itt minden azzal a c�llal k�sz�lt, hogy elhom�lyos�tsa a t�bbi eur�pai udvar f�ny�t

-         Spanyol kir�lyi palota: barokk, m�zeum

-         Plaza Mayor: a v�ros f�tere, az orsz�g legnagyobb „szabadt�ri sz�npada”

-         Museo del Prado: a vil�g egyik leggazdagabb k�pt�ra: 8000 remekm� (El Greco, Velazquez, Murillo, Goya)

-         Egyh�zi �p�letek: Almudena, Catedral de San Isidoro

-         Sok-sok �ven �t vet�lyt�rs�ra, Barcelon�ra hagyta hogy az �let minden ter�let�n, a t�rsadalmi ig�nyekt�l a v�rostervez�sig �j eszm�ket pr�b�ljon ki. A gazdas�gi fellend�l�snek k�sz�nhet�en azonban megtanulta �rt�kelni saj�t sz�ps�geit, �s leny�g�z� �j �p�letek sz�lettek. Nemr�g adt�k �t a Prado �j pavilonj�t, amelyet Rafael Moneo tervezett. Hozz� f�z�dik az elm�lt �vek legizgalmasabb munk�ja, a 19. sz�zadi Atocha p�lyaudvar renov�l�sa is.

Escorial

-         Madridt�l �szakra tal�lhat� a 16. sz�zadban �p�lt hatalmas kolostoregy�ttes, amely egyben II. F�l�p uralkod�i palot�ja volt, majd kir�lyok temetkez�helye lett. Ma a vil�g�r�ks�g r�sze.

-         T�le n�h�ny km-re l�v� Elesettek v�lgy�nek (Valle de los Caidos) eml�km�ve a polg�rh�bor� �ldozatair�l eml�kezik meg.

Toledo

-         Alcazar er�dje a m�r id�kb�l,

-         G�tikus sz�kesegyh�z

-         Egykor zsid� negyed

-         �-Kaszt�lia v�rosai hallatlanul gazdagok k�z�pkori m�eml�kekben (Segovia, Avila, Salamanca). Toledo �s ezek �v�rosai mind a vil�g�r�ks�ghez tartoznak.

Cordoba

-         Andal�zia v�rosai �rizt�k meg legink�bb az egykori m�r uralom eml�keit. Cordoba a kalif�k hajdani sz�khelye �ps�gben meg�rizte a Meszquit�t, a nagymecsetet (V.�.r�sze). Ismert a v�ros kertkult�r�ja, a vir�gokkal teli z�rt udvarok (patiok), �s a r�gi zsid�negyed.

Sevilla

-         a legnagyobb andal�ziai v�ros. G�tikus katedr�lisa egyike a vil�g legnagyobb templomainak, tornya a Giralda, a v�ros jelk�pe

-         Itt nyugszik Kolombusz.

-         Sz�mos operadr�ma sz�ntere (Rossini – Sevillai borb�ly, Bizet – Carmen, Mozart – Figar� h�zass�ga, Don Juan)

-         1992-ben vil�gki�ll�t�s volt itt

Granada

-         Sierra Nevada l�b�n�l

-         Itt van a m�r �p�t�szet legcsod�latosabb gy�ngye, az Alhambra palot�ja a pomp�s Generalife palot�val �s kerttel. (V.�. r�sze)

-         �p�t�szetileg az Alhambra m�s jelleg�, mint az eur�pai kir�lyi palot�k. Nincs egys�ges homlokzata, f� tengelye, sz�rny�p�letei. Egym�s mell� emelt, bels� udvar k�r�l elhelyezked� lakoszt�lyokb�l �ll, melyeket folyos�k k�tnek �ssze. K�l�nleges szerepet kapott a v�z is; sz�k�kutak, medenc�ket fokozz�k m�g a sz�ps�g�t.

-         Generalife az Alhambra f�l�tt magasod� ny�ri palota �s k�r�je tervezett kert egy�ttese

-         Sz�kesegyh�z hatalmas, egytornyos �p�lete a m�rok legy�z�s�nek legnagyobb renesz�nsz eml�km�ve (g�tikus) A legszebb r�sze a kir�lyi k�polna (Capilla Real), melyet kir�lyok temetkez�si hely��l jel�ltek ki.

Barcelona

-         Katal�nia sz�khelye

-         G�tikus negyede b�velkedik l�tnival�kban

-         Itt �p�l imm�r egy �vsz�zada a Gaudi tervezte Sagrada Fam�lia katedr�lis. A tervek szerint 12 toronnyal rendelkezett volna a 12 apostolt jelk�pezend�, h�rom homlokzata pedig a hit miszt�rium�t fejezte volna ki. A k�zponti torony Krisztust szimboliz�lja.

-         De Gaudinak t�bb �p�tm�nye is a v�rosban tal�lhat� (Parc G�ell, vagy a kil�t� ker�miamozaikokkal bor�tva

-         A katal�n Zene Palota �s a k�rh�z �p�lete, valamint Gaud� alkot�sai a vil�g�r�ks�g r.

-         1992-ben a ny�ri olimpiai j�t�koknak adott otthont

-         A turist�k sz�vesen l�togatj�k a Barcelon�t�l 60 km-re tal�lhat� kolostor�t �s templom�t (16. sz v�ge)

F�rd�helyek

-         Costa Brava, Bale�ri-szigetek (Mallorca, Menorca, Ibiza), Costa del Azahar, Costa Dorada, Costa Blanca, Costa del Sol(Napos part), Costa de la Luz (F�ny-part)

Altamira barlang

-         A Cantabirai hegys�gben l�v� barlang �rzi az itt �lt �semberek sziklarajzait.

-         Idegenforgalma �l�nk, a vil�g�r�ks�g r�sze

Santiago de Compostela

- A portug�l hat�r fel�l haladva �rhet� el a legismertebb zar�ndokhely. Szent Jakab apostol s�rj�t �rzik itt. Tisztelet�re emelt�k a 11. sz�zadban a katedr�list. Ma a V.�. r�sze. A v�rosban t�bb mint 40 templom van. A v�rosba vezet� h�res zar�ndok�t a Pireneusok h�g�in kereszt�l �rkezik Spanyolorsz�gba. A teljes zar�ndok�t a V� r�sze.

Milyen adotts�gait vannak a Balaton �s k�rny�ke idegenforgalmi r�gi�nak?

Mutassa be a Balaton �szaki �s a d�li partj�nak fontosabb l�tnival�it!

A Balaton �s k�rny�ke Budapest mellett az orsz�g legnagyobb idegenforgalmi vonzer�vel rendelkez� ter�lete.

Feloszthat� k�t nagy ter�letre:

-        Balaton-parti �d�l�ter�letek

-        Bakony vid�ke a Balaton felvid�kkel

Ezek adotts�gai:

Balaton-parti �d�l�ter�letek:

-        �d�l�sre, pihen�sre, betegs�gek gy�gykezel�s�re alkalmas

-        Sz�p k�rnyezet, megfelel� kl�ma, sek�ly v�z -> k�nnyen felmelegszik, tiszta leveg�…

-        Kis-Balaton gazdag �l�vil�ga (Balaton-felvid�ki N. P. r�sze)

-        �szaki parton sz�mos sz�nsavas forr�s

-        H�vizi meleg viz� gy�gyt�

-        D�li parton term�lvizek (Igal, Kaposv�r, Zalakaros)

-        N�v�nyvil�g (t�lgy �s cser erd�ss�ge Balatonf�redn�l pl), �llatvil�g (halak)

-        Mez�gazdas�g - sz�l� - borvid�kek

-        J� k�zleked�si lehet�s�gek (aut�p�lya, vas�t, haj�z�s)

-        Kit�n� kereskedelmi �s vend�gl�t�ipari ell�totts�g

-        Egy gond van: szezonalit�s: az idegenforgalma nem el�gg� gazdas�gos

-        T�rt�nelmi, m�v�szett�rt�neti eml�kek (Fen�kpuszta r�mai �p�letmaradv�nyai, k�z�pkori rom�n �s g�tikus templomok, v�rak, v�rromok), s ezeket felt�r� m�zeumok (Keszthelyen a Balatoni M�zeum, J�kai Irodalmi Eml�km�zeuma Balatonf�reden)

-        Kultur�lis programok ny�ron, b�r kev�s a j� sz�nvonal�

-        Kit�n� sportlehet�s�gek (v�zi sportok, canga, l�gvitorl�z�s, LOVAGL�S..)

Bakony vid�ke:

-        Vadreg�nyes szurdokv�lgyek

-        Gazdag karsztv�zben �s forr�sokban

-        K�zleked�si lehet�s�gek j�k itt is

-        Kereskedelmi, vend�gl�t�ipari ell�totts�ga a v�rosokban megfelel�

L�tnival�k:

-        Balaton-pari �d�l�ter�letek: 

-Si�foki Meteorol�giai �llom�s

-Si�fokr�l �rdemes kir�ndulni Som k�zs�gbe (b. templ, Dorfmeister olt�r), Tabra (szint�n D. fresk�k a templom�ban), Zala k�zs�gbe (Zichy Mih�ly fest� sz�l�h�za)

-Sz�nt�d – r�v�tkel�s Tihanyba, R�vcs�rda

-Sz�nt�dpuszta: falum�zeum (Europa Nostra d�jat kapott)

-K�r�shegyre ha Kereki fel� kikocsik�zunk egy ferencesek �ltal �p�tett templomot tal�lunk

-Balatonf�ldv�r: �rnyas s�t�nya van, d�li part vitorl�z� �let�nek k�zpontja

-Balatonsz�rsz�: J�zsef Attila eml�km�zeum

-Balatonszemes: postam�zeum, Bagoly-v�r (�si f�ldv�r hely�n �p�lt rom. stban)

-Balatonbogl�r: g�mb alak� kil�t�, f�ldv�r maradv�nyai, Balatonbogl�ri �llami Sz�l�gazdas�g, �reg g�z�s

-Buzs�k n�pm�v�szet�r�l h�res

-Somogyv�ron volt Kopp�ny vez�r sz�ll�shelye

-Igal – gy�gyf�.

-Fony�d: Balaton leghosszabb m�l�ja itt van, domborzati �rdekess�g a kett�s k�p� vulk�ni tan�hegy

-Balatonszentgy�rgy: Csillagv�r

-Fen�kpuszta: �p�letmaradv�nyok a k�s� r�mai korb�l

-Balatonakarattya: R�k�czi szilfa (hagyom. Szerint II. R�k�czi F. pihent meg alatta)

-Balatonalm�di: legszebb, legrendezettebb �d�l�helye az �-i partnak, v�r�s homokk�b�l �p�tett templom

-V�r�sber�ny: fallal k�r�lvett k�z�pkor reform�tus templ.

-Fels��rs: pr�posts�gi templom

-Balatonf�red: sz�nsavas forr�s, Sz�vbetegek Mekk�j�nak nevezik a v�rost, sportrendezv�nyek, Blaha Lujza vill�ja, kerektemplom, J�kai eml�km�z.

-Tihanyi-f�lsziget: bar�tlak�sok, gejz�rk�pok – Aranyh�z, Biol�giai Kutat�int�zet, Geofizikai

-Tihany: ap�ts�gi templom

-Nagyv�zsony: Kinizsi-v�r, lovas iskola

-Badacsonytomaj: bazalttemplom

-Badacsony: Egry J�zsef eml�km�zeum, bor�szati m�zeum, Kisfaludy- h�z

-Szigliget: v�r

-Tapolca: tavasbarlang

-S�meg: itt sz�letett Kisfaludy S�ndor

-Keszthely: Agr�rtudom�nyi egyetem, Festetich kast�ly, Balaton M., Ferences templom, Helikon-park – Helikon eml�km�

-        Bakony vid�ke:

-V�rpalota: v�gv�r, benne Vegy�szeti M�zeum

-Veszpr�m: t�ztorony, barokk �s copf st�lus� �p�letek, piarista rendh�z, ilyen templom, gimi, Szenth�roms�g szobor, Gizella k�polna, sz�kesegyh�z, V�rosh�za az �v�ros ter�n, eklektikus Megyeh�za, Bakony M�zeum

-Zirc: ap�ts�gi templom, k�nyvt�r, m�zeum �s az arbor�tum

-Bakonyb�l: benc�s ap�ts�g

-P�pa: volt Eszterh�zy-kast�ly, pl�b�nia templom, benc�s templom, Reform�tus Koll�gium, P�pai K�kfest� M�zeum, Eszterh�zyak kript�ja

-Herend

-Ajka: b�ny�szati m�zeum