�rorsz�g – Dublin

T�rt�nelem:

- m�r i.e. 7500-ban lakt�k

-majd kelt�k, r�maiak uralt�k

- i.sz. 432-ben kezdi meg Szent Patrik �rorsz�gi misszi�j�t, k�s�bb templomokat alap�t

- k�s�bb a vikingek telepedtek meg itt

- majd sk�t �s angol uralom k�vetkezett, a P�pa is elismerte Anglia hatalm�t az orsz�g felett, k�s�bb VIII. Henriket az �r Parlament is elismeri

- kereszt�ny �s protest�ns ellent�tek, felkel�sek, f�ggetlens�gi h�bor�k �vsz�zadokon �t

- 1922-ben megalakul az �r Szabad �llam (Irish Free State), els� korm�nya 1923-ban �ll fel

- 1937-ben kimondj�k az Angli�t�l val� teljes f�ggetlens�get, az orsz�g nev�t Eire-re v�ltoztatj�k

- 1939-ben Eire f�ggetlennek nyilv�n�tja mag�t a II. Vil�gh�bor�ban

- 1949-ben lesz az orsz�g neve �r K�zt�rsas�g (Republic of Ireland)

- 1955-ben az orsz�g csatlakozik az ENSZ-hez

- az Eur�pai Uni�ba 1973-ban l�ptek be

-1999-ben az orsz�g csatlakozik az Eur�-�vezethez

- 2004. janu�r 1-t�l j�nius 30-ig az Eur�pai Uni� soros eln�ke �rorsz�g volt

Lakoss�g, f�ldrajz, nagyobb v�rosok:

- az orsz�g lakoss�ga 3.744.700 f� (1999-es adat)

- az orsz�g lakoss�g�nak nagy r�sze r�mai katolikus vall�s�

- ter�lete 84. 412 km²

- legmagasabb pontja 1041 m (Carrantouhill)

- leghosszabb foly�ja a Shannon 340 km

- legnagyobb tava 396 km² (Lough Neagh)

- nagyobb v�rosok: Cork, Dundalk, Galway, Kilkenny, Killarney, Limerick, Shannon, Sligo

Dublin:

- az orsz�g keleti partj�n fekszik

- a vikingek alap�tott�k

- foly�ja a Liffey �szaki �s d�li r�szre osztja, a t�rt�nelmi eml�kek �s a l�tnival�k nagy r�sze a foly�t�l d�lre tal�lhat�

- a foly� v�rosi r�sz�n 13 h�d �vel �t, ebb�l 3 gyalogos h�d

- f�bb l�tnival�k a foly�t�l �szakra:          

O’ Connell Street

The Spire (2003) – „A Cs�cs”

The Custom House (18. sz�zad) - v�mh�z

- f�bb l�tnival�k a foly�t�l d�lre:              

Christ Church Cathedral (12-13. sz�zad)   

Dublin Castle (13., 17., 18., 19. sz�zad) – a dublini v�r

Saint Patrick Cathedral (12-13. sz�zad

Trinity College (16. sz�zad) – egyetem, m�zeummal