Ismertesse a magyar szállodaipar kialakulását, jelenlegi helyzetét és a fejlesztési feladatokat!
Értékelje a nemzetközi szállodaipar helyzetét és mutassa be a fejlődés irányait!
Aquincum a római birodalom idejében szívesen látogatott fürdőhely volt. Így a legrégebbi „szállodai” emlék hazánkban az aquincumi szálloda-rom.
Hazánkban a kereskedelem igen jelentős mértékben megkívánta az elszállásolást, hiszen a nagyobb városokban országos vásárokat is tartottak, így a külhoni kereskedők ittalvásra kényszerültek. Ez főleg a XI-XIV. századra volt jellemző.
Ahogy a legtöbb országban, úgy Magyarországon is az egyház feladata volt az elszállásolás.
A pannonhalmi bencések az úri vendégeket egy külön épületrészben helyezték el, melyet palotának neveztek el. Elkülönítve voltak a férfiak és a nők, függetlenül attól, hogy házastársak vagy gyermek és szülők, csak az ebédlőben találkozhattak.
Az érkező vendégeket a portás testvér és segédei fogadták, s ők gondoskodtak róluk egész ottartózkodásuk alatt. A cselédeket, inasokat, zarándokokat és szegényeket az istálló emeletén szállásolták el. Az ő gondjukat az alamizsnatestvér látta el.
A legszélesebb néprétegeket érintő utazási forma a búcsújárás volt. A kegyhelyek felkeresése a mai napig megmaradt, mint szokás és vallásos cselekedet.
A középkori Magyarország szállásadásáról csak kevés írásos emlék maradt fenn. 1363-ból származó emlék a budai Silher fogadósról, az 1424-ből eredő soproni levéltári anyag Ulrik nevű fogadósról tesz említést.
1998-ban történt ásatások a Margitszigeten feltárták a kolostortemplomhoz észak felől kapcsolódó épület maradványait, melyben a főúri vendégeket helyezték el, s azt a szállásrészt találták ezzel meg, ahol Mátyás király édesanyja, Szilágyi Erzsébet is lakott.
A török hódoltság idejéből bizonyítékaink vannak arra, hogy működtek fogadók nagyvárosainkban: Sopronban, Mármarosszigeten, Nagybányán, Kassán, Késmárkon, Lőcsén, Nagyszombaton.
A török uralom alól felszabadult Budán híressé vált a Fehér Kereszt fogadó, melyben II. József is megszállt.
1724-ben nyílt meg a Hét Választófejedelem, melyet Pest első igazi szállodájának tekinthetünk. Báltermében hangversenyeket, összejöveteleket, táncestélyeket rendeztek.
Pest a XVIII. században kereskedelmi központtá nőtte ki magát az országban.
A napóleoni háborúkat követően békés időszak következett be, s megjelentek a kedvtelésből utazók.
Megépült 1814-ben a Magyar Király (Vörösmarty tér), s a table d’hote rendszert felváltotta az étlap szerinti étkeztetés.
Az 1848-49-es szabadságharc előtt még az alább szállodák épültek fővárosunkban:
- Vadászkürt
- Tigris
- Nádor
- Angol Királynő (Apáczai Csere János utca)
- István Főherceg
A XIX. századi magyarországi közlekedés fejlődését Széchenyi István munkálkodásainak köszönhetjük. Az ipari forradalom újdonságai hozzánk is eljutottak, pl. megindult a hajózás a Dunán.
1888-ban fővárosunk nemzetközi állomáshely lett, hiszen kiépítették a balkán vasútvonalat.
A millennium évében nyílt meg a napjainkig is működő szálloda, a Royal. Ez a szálloda akkor a monarchia legnagyobb befogadóképességű, legmodernebb szállodája volt. De ebben az időben épültek meg fővárosunk idegenforgalmi képét meghatározó elemei is: Országház, Halászbástya, Hősök tere, kisföldalatti….
A két világháború között a világ első utazási irodája, a Cook felveszi hazánkat az ajánlott programjai közé (1923). Nem sokkal később pedig Országos Idegenforgalmi Tanácsot hoznak létre az idegenforgalomból adódó hatékony koordináció érdekében. Ebben az időszakban épült a Gellért és két vidéki jelentős szálloda: a szegedi Tisza Szálló és
A II. világháború megszakította az idegenforgalom felgyorsult fejlődését, szállodáink teljesen lerombolódtak, amik megmaradtak, azok nagy részét hivatali vagy egyéb célokra vették igénybe. Egyetlen nagy szállodánk fogadott csak vendégeket a háború után 3 évvel: a Gellért.
Az államosítás évében, 1948-ban kerültek állami kezelésbe a magánkézben lévő szállodák:
Nemzeti, Astoria, Británia, Birstol, Continental, Gellért.
1969-ben átadták a főváros háború utáni első luxusszállodáját, a Duna Intercontinental-t. Névhasználati szerződését Rózsa Miklós kötötte meg, aki a Hungária Szálloda Vállalat vezérigazgatója volt.
1982 és 85 között az osztrák hitelprogram keretében újabb jelentős szállodák épültek: Fórum (Intercontinental), Hyatt (Sofitel), Novotel a kongresszusi központtal, Flamenco, Grand Hotel Hungaria (az egykori Szabadság Szálloda kibővítésével)…
A rendszerváltást követően a szállodák újra magánkézbe kerültek. Elsőként a Danubius privatizációjára kerül sor…
Napjainkban épülnek a magasabb kategóriás szállodák. (4 Season, nyitás előtt áll a New York Palota)
Igényt tartanak az emberek azonban egyszerűbb, de technikailag jól felszerelt szállodákra is. (Motel One)
Szállodafejlesztés:
Megkülönböztetünk intenzív és extenzív szállodafejlesztést. Az intenzív szállodafejlesztés szálláshelyek bővítéséből, az extenzív pedig szálláshelyek minőségének javításából áll.
A szállodafejlesztéshez szükség van befektetőkre.
- Pénzügyi befektetők: relatív rövidtávon gondolkozik, a vezetéssel szakértőket bíz meg
- Szakmai befektetők: tőkét és tudást is hoz, hogy hogyan kell szállodát üzemeltetni, hogy hogyan kell szállodát vezetni; hosszú távon gondolkozik
- Előző kettő együttműködése: a szakmai befektető eladja az ingatlant a pénzügyi befektetőnek, de ott marad vezetőként.
Nemzetközi szállodaipar helyzete és a fejlődés irányai??? Ezt nem tanultuk és könyvben sincs benne jajj nekem!!!
Sorolja fel és jellemezze hazánk borvidékeit, jellegzetes borait! Ismertesse az italok ajánlásának és felszolgálásának szempontjait!
Magyarországon 22 borvidék van összesen, melyek 5 nagy régióban találhatóak:
Észak-Dunántúl borvidékei
· Ászár-Neszmélyi borvidék
· Etyek-Budai Borvidék
· Móri Borvidék
· Pannonhalma-Sokoróaljai Borvidék
· Soproni Borvidék
Balaton borrégió borvidékei
· Badacsonyi borvidék
· Balatonboglári Borvidék
· Balatonfelvidéki Borvidék
· Balatonfüred-Csopaki Borvidék
· Balatonmelléke Borvidék
· Somlói Borvidék
Dél-Pannónia borvidékei
· Mecsekaljai Borvidék
· Szekszárdi Borvidék
· Tolnai Borvidék
· Villányi Borvidék
Duna Borrégió
· Csongrádi Borvidék
· Hajósi Borvidék
· Kunsági Borvidék
Felvidéki borrégió borvidékei
· Bükki borvidék
· Egri Borvidék
· Mátraaljai Borvidék
· Tokaj-hegyaljai Borvidék
Főbb borvidékek jellemzői, jellegzetes borai:
- Tokaj hegyaljai borvidék
Magyarország legnevezetesebb, világszerte ismert szőlő- és bortermő vidéke. Bár a szőlő és borkultúrának évezredes hagyományai vannak a térségben, világhírre azonban csak a XVII. században emelkedett, amikor a jellegzetes kései szüret és a borkészítési eljárás eredményeként ismertté vált a borvidék rangos különlegessége a Tokaji aszú.
Az Tokaji aszú XIV. Lajos udvarában kapta "a borok királya a királyok bora" kitüntető címet, de emellett a cári udvar, a lengyel nemesség is szívesen vásárolta. A borvidék klímája szubkontinentális jellegű. Tokaj-hegyalja őszi időjárása sajátos, s ez teszi e vidéket páratlan értékűvé. Az érés során gyakran beköszöntő egy hetes, kissé csapadékosabb, párásabb időt többnyire enyhe, napfényes, derűs száraz időszak váltja fel. Ez kedvez a Botrytis fertőzésének, ami elengedhetetlen feltétele a szőlő nemes rothadásának, aszúsodásának. Talaja nagyon változatos. Tarcal és Tokaj határában nagy kiterjedésű a lösz, míg a Zempléni hegyvonulat lejtőin rioliton andeziten és ezek tufáin nehezen megmunkálható, kötött nyiroktalajok, agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki. A talaj sok helyen a vulkanikus eredetű kőzetek törmelékével keveredik, erősen köves és erodált. A domborzat fontos alakítója a borok minőségének. A Zempléni hegység fordított V-alakú vonulatának déli és keleti lejtői védik a szőlőket az északi hideg szelektől, ugyanakkor elősegítik a pára felemelkedését a szőlőkhöz. A következő minőségi tényező a folyók közelsége (Bodrog és Tisza), amelyek a hegység lábainál találhatók és szintén részt vesznek a mikroklíma alakításában. A folyók szerepe a középkortól kezdve igen jelentős volt a borok szállításában is. Nem véletlen, hogy a borvidék névadója, Tokaj városa, amelyik a Tisza és a Bodrog összefolyásánál terül el, mindig a térség gazdasági és kereskedelmi központja volt.
A borvidék fő fajtája a Furmint és a Hárslevelű. Rajtuk kívül ajánlott fajták még a Sárga muskotály és a Zéta (korábban Oremus), más fajta nem termszthető. A fajták fontos tulajdonság az aszúsodásra való hajlam, amit a vékonyabb bogyóhéj is mutat. A másik jellemző boraik savasabb karaktere, ami lehetővé teszi azok hosszú ideig való érlelését, lassú fejlődését és élvezeti értékének megőrzését. Nem véletlen, hogy kiváló aszúk kóstolhatók 80-90 évvel szüretelésük után is, de az aszúk többsége 10-25 éves korában éri el a csúcsot. A borvidéken három fő típusa van a boroknak:
- Fajtaborok: Ezek adják a termelés 50-60 %-át, amelyeket a fehérborok hagyományos technológiájával készítenek (Furmint, Hárslevelű, Sárga muskotály). A fajták azonban kiválóan alkalmasak kései szüretelésű borok előállítására is.
- A szamorodni: Elnevezése lengyel eredetű – „ahogyan született” – amelyet a lengyel kereskedőktől kapott. A szamorodni olyan bor, ahol az aszúsodott szőlőszemeket is tartalmazó fürtöket az ép fürtű szőlőkkel együtt dolgozzák fel. A szamorodni a ki nem erjedt cukor mennyiségétől függően lehet száraz vagy édes. Ez a bor kedvelt aperitif Magyarországon.
- Az aszú: Készítésének alapja az, hogy az aszúszemeket a fürtökről szemenként leválasztják, külön gyűjtik, később musttal vagy fiatal borral felöntik és kipréselik, majd erjesztik. Az aszúk minőségi kategóriáit hagyományosan a puttonyok számával jelölik (3-6 puttonyos aszú), amelyek a borhoz felhasznált aszúszemek mennyiségét jelölték: kb. 136 liter (1 gönci hordó) borhoz vagy musthoz adott kb. 20 kg-os puttony szőlő. A 6 puttonynál több aszúszemet tartalmazó bort aszú-eszenciának nevezik. Az aszúszemek tárolásakor magától kicsepegő, rendkívül nagy cukortartalmú és igen drága folyadék az esszencia. Ezt a nektárt említi a magyar Himnusz is. Az esszencia nem bor, mert alkoholtartalma a nagy cukormennyiség miatt csekély, de a Tokajról szőtt misztérium egy darabja.
- Szekszárdi borvidék
A szekszárdi szőlő- és borkultúra gyökerei egészen a kelta időkig vezetnek vissza. Alisca, Szekszárd ősi neve is kelta eredetű. A borvidék klímája szubmediterrán jellegű. A dombvonulatok által közrefogott völgyekben, völgykatlanokban kialakuló mezo- és mikroklíma kiválóan alkalmas a szőlő és különösképpen a vörös borszőlők termesztésére. A Szekszárdi dombvidék felszínét mindenütt lösz fedi. A dombvidéket rendkívüli formagazdagság jellemzi, amit a lösz változatos lepusztulási formái még szabdaltabbá teszik. Korábban a termőtáj fő fajtája a Kadarka volt. Helyét az elmúlt 30-40 évben fokozatosan a magas művelésen is biztonságosan termeszthető vörös borszőlő fajták vették át (Kékfrankos, Kékoportó, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot). A borvidékre a lágy vagy harmonikus fajtajelleges fehér borok, illetve a mély színű testes bársonyos fűszeres zamatú kitűnő minőségű vörös borok jellemzőek. Eger mellett csak a Szekszárdi borvidéken alkalmazható a Bikavér megnevezés. A Szekszárdi Bikavért hagyományosan a Kadarka, a Kékfrankos és a Kékoportó borok házasításával készítették.
- Dél-balatoni borvidék
Pannónia más vidékeihez hasonlóan ezen a tájon is termesztették a szőlőt és |
készítettek bort a kelták és a rómaiak is. |
A Balatontól délre elterülő táj klímaviszonyai kiegyenlítettek. A szőlőtalajok döntően |
löszös üledéken képződött különféle erdőtalajok. A szõlõk kis része homokon |
települt. A Balatonboglári borvidéken elsősorban a fehér borszőlőfajták terjedtek |
el, de vörös borszőlő termesztésére ugyancsak kiválóan alkalmas a terület. |
A borvidék borainak fajtaválasztéka igen bőséges. A fehérborok illatban és |
zamatban gazdagok, jellegzetesek, savasak. A vörösborok ugyan kisebb |
mennyiségben készülnek, de minőségben felveszik a versenyt a fehérborokkal, |
jellemzően inkább a "burgundi" jellegű, gyümölcsillatokat, zamatokat adó vörös- |
borok készítésére alkalmas ez a borvidék. Különösen a Balatonboglári |
Kékfrankos, Cabernet Sauvignon és Merlot borok kíváló minőségűek. |
- Egri borvidék
Az egri szőlő és borkultúra kezdete a honfoglalás utáni időszakból származik. A XV. századig Egerben és környékén csak fehér borszőlőfajtákat termesztettek. A XV. század végére a XVI. század elejére megváltozott a fajtahasználat és jelentős vörösbortermelés alakult ki. A Kadarka Egerbe a rácok közvetítésével került. Ugyanakkor papok, szerzetesek Itália földjéről és Burgundiából is hoztak be vörös bort adó fajtákat. A borvidék máig leghíresebb borának a Bikavérnek a legendája ugyancsak a középkorhoz kötődik. A borvidéknek jelenleg két körzete van. Az Egri körzethez 14, a Debrői körzethez 4 település szőlőterületei tartoznak. A Borvidék éghajlata az ország több más borvidékénél hűvösebb, száraz jellegű. Talajképző kőzetei és talajai változatosak. A borvidék hírnevét Eger és környékén a Bikavér és a Leányka, Debrő község körzetében a Hárslevelű alapozta meg. Az Egri bikavér legalább három szőlőfajta borának a házasításával készül. A borvidék mintegy 50%-án fehér borszőlőfajtákat termesztenek. Széles a fehér borok választéka. Legismertebb közülük az Egri leányka, illetve a Debrői körzetben a Debrői hárslevelű. Elterjedt fajták még az Olasz rizling, a Tramini és a Chardonnay.
- Mátraaljai borvidék
A Mátraaljai borvidék története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. Az ezen a vidéken élő népek többek között szőlőműveléssel is foglakoztak. Jelenleg hazánk legnagyobb kiterjedésű kötött talajú borvidéke. Éghajlata a többi észak-magyarországi borvidéknél kissé melegebb, viszont hasonlóan száraz jellegű. A borvidék talajképző kőzetei és talajai változatosak. Területi elhelyezkedésük mozaikos. A Mátraaljai borvidék meghatározó szőlőfajtái az Olasz rizling, a Rizlingszilváni, az Oltonel Muskotály, a Leányka, a Tramini, a Hárslevelű, a Chardonnay, a Sauvignon és a vörös borszőlő fajták közül a Zweigelt, a Kékfrankos, valamint a Cabernet-ek. Jelentős ültetvények vannak Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres és Zenit fajtákból is.
- Villányi borvidék
Hazánk egyik legjellegzetesebb, legdélebbre eső borvidéke. Rangját évszázadok óta, elsősorban a Villány környékén termett kitűnő vörös borok adják. A borvidék két körzetre tagolódik. A Villányi körzet 5, a Siklósi körzet 11 település szőlőterületeit foglalja magába. Régészeti leletekből kitűnik, hogy már a borszerető rómaiak művelték itt a szőlőt. Fontos termesztéstörténeti események köthetők a török hódoltságot követő időszakhoz is. Ekkor hozták ugyanis a környékre beköltöző rácok a Kadarkát, illetve az elnéptelenedett baranyai falvakba betelepített német szőlőmunkások feltehetőleg a Kékoportót. A filoxéravész után vált jelentős fajtává az Olasz rizling. A Villányi borvidék klímája szubmediterrán jellegű. A borvidék legfőbb talajképző kőzete a lösz, melyhez helyenként dolomit és mészkőtörmelék keveredik. Talajai változatosak. A Kadarka a magas művelésű szőlőkből kiszorult, helyét a Kékfrankos vette át, aminek bora Villányi burgundi néven vált elismertté. Az utóbbi egy-két évtizedben a borvidéknek egyre nagyobb rangot adnak a Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajtákból készített kitűnő minőségi borok, melyek már-már közelítenek a mediterráni vörös borokhoz. A fehér borok közül az Olasz rizling és a Hárslevelű a legismertebbek és legkeresettebbek.
Italok ajánlásának és felszolgálásának szempontjai: ezen még dolgozom!!!
|