(Ehhez az rsomhoz ajnlom az rorszg-linkek-en bell a Helyi trkpek linkre kattintva elrhet oldalt, ahol zoomolhat Dublin trkpet lehet tallni.)
Az orszg keleti rszn, az r-tenger partjn fekszik az r Kztrsasg fvrosa, melyet egykoron a vikingek alaptottak. Nevnek eredete 841-ig nylik vissza. Ekkor ugyanis az rorszgba rkezett dnok a Liffey (Dublin folyja) dli partjnl egy j vrost alaptottak. Dubh Linn-nek neveztk el, ami fekete folyt (tavat) jelent.
Dublin 1, 1 milli lakosval az orszg legnagyobb vrosa, de az rek „nagy falunak” is titulljk. Kedves, hangulatos vros. A kisebb utcknak pp gy megvan a hangulatuk, mint a belvrosi nagy bevsrl s stlutcknak. A belvrosban a Liffey mentn rengeteg pub sorakozik, sok zlet van az O’ Connell Street-en a folytl szakra s a Grafton Street-en a Liffeytl dlre.
Kpzeletbeli vrosnz stnkat kezdjk az O’ Connell hdnl s az azonos nev emlkmnl, mely a modern r trtnelem esemnyeire emlkeztet.
szak fel stlva a kzponti postahivatal plett, majd James Joyce szobrt lthatjuk.
Nyugat fel tovbb stlva, majd visszafel, dlre indulva jra a Liffey-hez rnk, ahol mr egy msik, az 1816-ban megnyitott Half Penny hdrl csodlhatjuk meg a vrost.
A foly mentn egy hosszabb stval elrjk a Four Courts-ot, a brsg plett.
Dlre indulva jra t a folyn a viking illetve kzpkori vrosrszbe rnk. Tovbb stlva Szent Patrick katedrlishoz rnk. A szkesegyhz a 13. szzadban plt.
|