kor
A Kr. e. II. szzad kzeptl jelennek meg e trsgben a rmai hdtk, s a Duna a rmai kori Pannon tartomny termszetes hatrvonalt jelentette. Az tkelhelyeken a birodalmat vd katonai tborok pltek, a lgis tborok mellett pedig polgrvrosok alakultak ki. Kzlk az egyik legjelentsebb, Aquincum - a mai buda terletn - a Kr. u. 103-ban kettosztott Pannonia tartomny kzl Als-Pannonia szkhelye. A polgrok kbl ptettk hzaikat, frdiket; szrakozsaikrl az amphitetrum, biztonsgukrl pedig a rmai katonasg gondoskodott.
Az llandsul barbr tmadsok miatt a rmaiak a Duna tls partjn is erdt ptettek, s gy Pest alapjait is megvetettk. A klnbz barbr npcsoportok fegyveres betrsei miatt a birodalom e keleti hatrvonalt gyakran ltogattk a csszrok. A IV. szzad kzeptl ersd gt-hun betrseket azonban a gyengl, majd sztes rmai birodalom katonai ereje nem volt kpes visszaverni, gy elhagytk Pannonit, szmos ptmnyt htrahagyva.
Aquincum polgrvrosa
Az budai sziget szaki cscsval szemkzt fekvõ, forrsokban gazdag terleten az 1. szzad vgrõl s a 2. szzad elejrõl szrmaznak az elsõ teleplsnyomok.
A kezdetben falusias szerkezetû telepls fbl s agyagbl kszlt ptmnyeit a 2. szzadban vltottk fel a kõpletek. A telepls szerkezett ekkor mr a tudatos vrosrendezsi elvek alaktottk. A vros 124 krl nll kzigazgatsi egysgknt mûkdtt, ksbb (194-ben) colonia rangot kapott. A 2.-3. szzad forduljn rte el a vros legnagyobb kiterjedst, lakinak szma 10-12000-re becslhetõ. Jellegzetes ptszeti elemei - a vzvezetk pillrek, az amfitetrum s a vrosfal ngyszge - a mai napig a vroskp meghatroz elemei. Az aquincumi polgrvros kb. egyharmadt mutatja be a mzeum krl elterlõ rgszeti park. A jelenleg lthat alaprajzok zmmel a 2-3. szzad forduljnak llapott tkrzik: a vros fruma s krzete (a csszrkultusz szentlye, a basilica, a nagy kzfrdõ) a vros dlkeleti s szaki rszben kzmûves laksok, mûhelyek (kelmefestõ, bronzntõ) helyezkedtek el. Tvolabb jmd polgrok, vrosi tisztsgviselõk dszes lakhzai pltek, hziszentllyel, magnfrdõvel. A vrost ipari vezet vette krl (fazekas mhelyek).
Polgrvrosi amfitetrum
Aquincum kt amfitetruma kzl a kisebbik, az un. polgrvrosi amfitetrum a vros szaki faln kvl helyezkedik el. A 2. szzad kzepn mr mûkdõ ptmnyt a 3. szzad folyamn tbbszr feljtottk. Szerkezete alapjn a szinte kralaprajz, a fldamfitetrumok krbe sorolhat.
A lelt kõpadjai nmelyikbe a pholy egykori tulajdonosnak nevt is belevstk.
A rszben fedett leltkra klsõ rmpn juthatott a mintegy 6-7000 fõnyi kznsg.
Az arnt 3 mter magas pdiumfal vette krbe. Az amfiteatrumban klnfle sportversenyeket s gladitorkzdelmeket rendeztek. Mivel ennek az pletnek volt a vrosban a legnagyobb befogadkpessge, komolyabb jelentõsgû kzgyekhez is hasznltk. Itt tartottk a politikai gyûlseket, a vrosi nnepsgeket, a csszr ltogatsa alkalmval sorra kerlõ beszdeket. Az amfitetrum mellett emelkedett a gladitorlaktanya, s itt lltottak szentlyt az amfitetrumi jtkok istennjnek, Nemesisnek.
Katonavrosi amfitetrum
A katonavrosi amfitetrumnak ellipszis formja van. Itt is tallhat egy szently (Nemesis istennnek szentelt), melyben feliratos oltrkvek lltak. Mint a tbbi dunavidki krsznhz, a katonavrosi is a fldamfitetrumok csoportjba tartozik.
A nzõtr az arena krl emelt fldtmegen helyezkedett el. Csak kis rsze plt kbl.
A 10-13 ezer nzõ befogadsra alkalmas.
Vzvezetk - Aquaeductus
A jelenlegi Rmai Strandfrdõ terletn ma is mûkdõ gygyvizû forrsok tplltk a mintegy 5 km hossz vzvezetket. Ez szolgltatta a folyvizet nemcsak a polgrvros, de a lgiotbor s a katonavros laki szmra is. A vzvezetk rendszer kiindulpontja egy, a nymphknak szentelt liget volt, ahol a felsznre trõ forrsok (eddig 14 forrst ismernk) fl clpkn ll kthzakat emeltek a 2. szzad elejn. A forrsvizet terrakotta ednyekben fogtk fel s kivezetõ csatornkon keresztl medenckbe juttattk. (A terletrõl szrmaz oltrkvek tanskodnak a vizet fakaszt, gygyt s oltalmaz istensgeknek bemutatott ldozatokrl.) A forrsokbl sszegyûjttt vizet boltvekkel sszekttt, pillreken nyugv fld feletti vzvezetõ rendszerbe nyomtk, ahol a rendszer enyhe lejtse biztostotta a folyamatos ramlst.
A vzvezetk a vroson belli tbb mint 200 mteres szakasz utn a dli vrosfalat tlpve vezetett tovbb a katonavros irnyba. A vzvtel a klnbzõ szakaszokon a vzvezetk mell plt eloszt s troltartlyokbl trtnhetett.
|