(Ehhez az írásomhoz ajánlom az Írország-linkek-en belül a Helyi térképek linkre kattintva elérhető oldalt, ahol zoomolható Dublin térképet lehet találni.) 

Az ország keleti részén, az Ír-tenger partján fekszik az Ír Köztársaság fővárosa, melyet egykoron a vikingek alapítottak. Nevének eredete 841-ig nyúlik vissza. Ekkor ugyanis az Írországba érkezett dánok a Liffey (Dublin folyója) déli partjánál egy új várost alapítottak. Dubh Linn-nek nevezték el, ami fekete folyót (tavat) jelent.

  Dublin 1, 1 millió lakosával az ország legnagyobb városa, de az írek „nagy falunak” is titulálják. Kedves, hangulatos város. A kisebb utcáknak épp úgy megvan a hangulatuk, mint a belvárosi nagy bevásárló és sétálóutcáknak. A belvárosban a Liffey mentén rengeteg pub sorakozik, sok üzlet van az O’ Connell Street-en a folyótól északra és a Grafton Street-en a Liffeytől délre.

  Képzeletbeli városnéző sétánkat kezdjük az O’ Connell hídnál és az azonos nevű emlékműnél, mely a modern ír történelem eseményeire emlékeztet.

  Észak felé sétálva a központi postahivatal épületét, majd James Joyce szobrát láthatjuk.

  Nyugat felé tovább sétálva, majd visszafelé, délre indulva újra a Liffey-hez érünk, ahol már egy másik, az 1816-ban megnyitott Half Penny hídról csodálhatjuk meg a várost.

  A folyó mentén egy hosszabb sétával elérjük a Four Courts-ot, a bíróság épületét.

Délre indulva újra át a folyón a viking illetve középkori városrészbe érünk. Tovább sétálva Szent Patrick katedrálishoz érünk. A székesegyház a 13. században épült.