Budapest Magyarorsz�g f�v�rosa. A v�ros a Duna k�t oldal�n ter�l el, jobb partj�n, nyugaton Buda �s �buda, bal partj�n, a keleti oldalon pedig Pest tal�lhat�. Ter�lete kb. 525 km².
A h�rom v�rosr�sz 1873-ban egyes�lt Budapest n�ven, az erre eml�keztet� Centen�riumi eml�km� a Margit-sziget d�li, Margit-h�d fel� es� v�g�n l�that�.

Budapesten a 2001-es n�psz�ml�l�si adatok szerint megk�zel�t�leg 1.778.000-en �lnek, ami az orsz�g teljes lakoss�g�nak megk�zel�t�leg 17,5%-a.

A v�ros 23 ker�letre oszlik, melyb�l az I., a II., a III., a XI., �s a XII. Bud�ra,  a XXI. a Csepel-szigetre, a t�bbi Pestre esik.

A pesti oldal l�nyeg�ben s�ks�g, nagyobb r�sze 100-150 m k�z�tt fekszik, a budai oldal felsz�n�t a Budai-hegys�g teszi v�ltozatoss�, magass�ga 100-250 m k�z�tt v�ltozik, legmagasabb pontja a dachsteini m�szk�b�l �ll� J�nos-hegy (529 m). A Budai-hegys�g r�szei: a H�rmashat�r-hegy (497 m), a J�nos-hegy, a Nagy-Kopasz �s a Nagy-Sz�n�s hegycsoportja valamint a T�t�nyi- �s a S�sk�ti-fenns�k vid�ke.  A budai V�rhegy magass�ga 167 m, tetej�t kb. 10 m vastag �desv�zi m�szk�r�teg alkotja, melynek alj�n t�bb mint 200 barlang �rege old�dott ki. Bud�n tal�lhat� m�g a dolomit alap� Sv�b-hegy, a Sz�chenyi-hegy, az Isten-hegy, az Orb�n-hegy valamint a Sas-hegy, melyet geol�giai �s n�v�nytani �rdekess�gei miatt v�dett� nyilv�n�tottak. A Gell�rt-hegy 235 m magas, hozz� tartozik a Kis-Gell�rthegy (168 m) �s a Nap-hegy (160 m).

A Duna, mely Eur�pa m�sodik legnagyobb foly�ja, norm�lis v�z�ll�sn�l 96,5 m-re van a tengerszint felett. �tlagosan 300-400 m sz�les, legkeskenyebb pontj�n, a Gell�rt-hegyn�l 285 m�ter. Budapesti szakasza 28 km, a k�t partot 9 h�d k�ti �ssze, Budapest ter�let�n h�rom szigetet alkot: az �budai-szigetet 108 ha, a  Margit-szigetet 96,5 ha �s a Csepel-szigetet, melynek a v�roshoz tartoz� ter�lete 2610 ha. F�v�rosunk ter�let�n term�szetes �ll�v�z csak egy van, a Luk�cs f�rd� melletti kis Malom-t�. Mesters�ges tavaink: a V�rosligeti-t�, a margitszigeti jap�n-kert tava, a Kosztol�nyi Dezs� t�r melletti �n. Feneketlen-t� �s az Orczy-kert tava. Budapesten 123 h�vforr�s fakad, melyek naponta 70 milli� liter vizet adnak.

Budapesten a naps�t�ses �r�k sz�ma �vente t�bb mint 2000, ebb�l a ny�ri f�l�vre t�bb mint 1500 �ra jut. Az �vi k�z�ph�m�rs�klet 11�C, a legmelegebb h�nap a j�lius (22�C) a leghidegebb a janu�r (-1,1�C). Az eddig m�rt maximum 39,5�C, a minimum pedig -23,4�C volt.

Budapest az egyik legsz�lv�dettebb eur�pai f�v�ros.

Az �vi csapad�kmennyis�g �tlag 611 mm. A Budai-hegys�gben 650-680 mm, a pesti oldal k�ls� ter�letein azonban m�r csak 550 mm.