Aggteleki-karszt

A Baradla-Domica barlangrendszer nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedőbb barlangtani értéke, hossza és cseppkődíszesége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető.

Megközelítés: Budapestről a 3-as úton kétféleképpen mehetünk: Miskolcnál a 26-os, majd Sajószentpéternél a 27-es útra kell letérni, erről ágazik el az út Aggtelek-Jósvafő irányába. Vagy: mehetünk a Hatvan (21-es út)- Nagybátony (23-as, 25-ös út)-Ózd-Serényfalva-Aggtelek útvonalon.

Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsősorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben. Területének 75%-át lombhullató erdők borítják. Mozaikszerűen elhelyezkedő tisztások, sziklagyepek, kőkibúvásos hegyoldalak biztosítanak életteret az értékes növényeknek, a gazdag rovarvilágnak és a területen előforduló több mint 220 madárfajnak.

A Nemzeti Park viszonylag kis területén (közel 20 000 ha) több mint 200 kisebb-nagyobb barlang található.

A karsztvidék és egyben Magyarország leghosszabb barlangja a Baradla-barlang, melynek összhosszúsága az oldalágakkal együtt 25 km. Ennek egy 5,6 km-es szakasza Szlovákia területén fekszik és Domica néven ismert. A barlang kb. 230 millió éves közép-triász korú mészkőben alakult ki. Kialakulásának kezdetét a földtani adatok alapján kb. 2 millió évvel ezelőttre tehetjük. A patakok vizei a mészkő repedésrendszerébe kerülve oldó és koptató hatásukkal tágították a hasadékokat, lassan létrehozva a mostani járatokat. A csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és formájú cseppkövek díszítik a járatokat. A cseppkövek megmozgatták a felfedezők és látogatók fantáziáját. Így születtek az olyan beszédes fantázianevek, mint a Sárkányfej, Tigris, Anyósnyelv, Oszlopok csarnoka vagy az Óriások terme. A régészeti feltárások során talált számtalan lelet bizonyítja, hogy már az őskor embere is ismerte, sőt lakhelyül használta a Baradlát.

Ugyancsak látogatható a hidrológiai jelentőségű Vass Imre, valamint a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására alkalmas Béke-barlang. A barlangokat 1, 2, 5 vagy 7 órás vezetett túra keretében lehet bejárni Ezek Aggtelekről és Jósvafőről indulnak. A Baradla-barlang kiváló akusztikájú, kivételes szépségű Hangversenytermében rendezett komoly- és könnyűzenei barlang koncertek különleges élményt nyújtanak a látogatóknak.

A felszínen jelzett túraútvonalak vezetnek. Az öko-, botanikai, illetve zoológiai túrák keretében a karsztfelszín értékeivel, főbb növénytársulásaival, élőhelyeivel, a hagyományos tájhasználattal, a falusi életmóddal, gazdálkodással, ipartörténeti és kultúrtörténeti emlékekkel, illetve a még fellelhető népszokásokkal, hagyományokkal és mesterségekkel ismerkedhet meg a látogató. Az Aggtelek és Jósvafő közötti 7 km-es út a Baradla-tanösvény; sárga sáv jelzi, időigénye kb. 3 óra. A Jósvafő körüli 9 km-es Tohonya-Kuriszlán tanösvény megtételéhez mintegy 6 óra szükséges. Az Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvényt fehér körben piros "T" betű jelzi.

Ajánlott kirándulások:

A természeti értékek mellett régészeti és kultúrtörténeti érdekességekkel is szolgál a környék. Rudabánya mellett a 10-12 millió éves lignitrétegből előemberlelet (Rudapithecus) került elő. Itt található Magyarország egyik legjelentősebb bányászattörténeti gyűjteménye, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum. A település késő gótikus háromhajós református temploma a XIV-XV. században épült.

A völgyekben a középkorra jellemző településformát őrző egy utcás falvak bújnak meg. Több közülük templomáról nevezetes. A XII. századból való Szalonna és Tornaszentandrás temploma. Ez utóbbi egyedülálló érdekessége, hogy nem egy, hanem két félkörívű szentélye, azaz ikerapszisa van.

A népi mesterségek iránt érdeklődők felkereshetik Hídvégardón a Foncsika népi szövőműhelyt, Gömörszőlősön a közel százéves gépekkel működő gyapjúfeldolgozót és a mézeskalács-dísztárgykészítő műhelyt.

(Forrás: www.anp.hu)